125 Certus Apollo és a bizonytalan jövő Történelem és jóslás a polgárháború alatt Marton Máté „A jelen sohasem a célunk; a múlt és a jelen csak eszköz: egyetlen célunk a jövő” Pascal 1 1. Bevezetés Kutyák – akár csak farkasok – vonyítottak város szerte. Farkasok – akár csak kutyák – kóboroltak a forumon. Keselyűk tömege telepedett meg Genius Po- puli és Concordia temploma tetőin, és egy méhraj morajlásától zúgott Aes- culapius szentélye. Egy újszülött a beszéd képességével született, míg a subur- biumban egy ökör emberi hangon szólt gazdájához: felesleges őt dolgoztatni, mivel nem ételből, hanem emberből lesz kevés. Egy apollói jóslat ezzel szem- ben úgy szólt: „[ha] télen veszettek a farkasok, nyáron nem lesz gabona.” E baljós jelek híre olyan sebesen terjedt, mint a fákat és háztetőket szétté- pő szélvihar, megtépve Fides, Saturnus és Ops templomát; leszakadt ajtókat, a ius és census levert bronztábláit hagyta maga után. A szél süvítését folya- matos villámcsapás és mennydörgés törte meg, mely mintha csak szentély- körzeteket és istenek szobrait célozta volna. Az utóbbiak közül sokan verej- tékeztek és véreztek. Az égből kőeső esett, majd fegyverek szálltak fel és alá. Csörömpölésük nagy hangzavart keltett, amelyet láthatatlan lovak dobogása és láthatatlan emberek harsány hangja kísért. Ugyanakkor a várost védő le- gio jelvényei bepókhálósodtak. A furcsa jelenségeknek hátteréül egy igencsak Vergiliust Mynors (1972), Horatiust Klingner (1959), Serviust Tilo (1887), Liviust Conway–Walters (1955), Plinius Secundust Ian–Mayhof (1969) kiadásában idézem. Minden fordítás, hacsak nincs je- lölve, a sajátom. 1 Pascal 1983, 88.