EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. április (341–359. o.) VALENTINY PÁL Az univerzális szolgáltatás és a közszolgáltatások értelmezésérõl az Európai Unióban Az Európai Unió egyezményei és alapszerzõdése erõteljesen hangsúlyozza a gazda- sági és társadalmi kohézió erõsödésének szükségességét, a szolidaritás és az egyenlõ bánásmód elvének érvényesülését. Egyre többen vélik úgy, hogy az elérhetõ áron nyújtott magas színvonalú közszolgáltatásokhoz való hozzáférés az alapvetõ jogok közé tartozik. Ez a szempontrendszer érvényesül a piaci körülmények között nyújtott közszolgáltatások (például távközlés, energia-, vízszolgáltatás, közlekedés) körében is. Az elmúlt évtizedekben mind a közszolgáltatások nyújtásának módjában, mind a velük szemben támasztott követelményekben jelentõs változások álltak be. Az új helyzetnek megfelelõen az Európai Unióban alkalmazni kezdték az univerzális szol- gáltatás fogalomkörét, azt az elvet, hogy magas színvonalú közszolgáltatásokhoz a fogyasztók megfizethetõ áron férhessenek hozzá. Az univerzális szolgáltatás kér- déskörét a legrészletesebben a távközlésben fejtették ki, ezért az univerzális szol- gáltatás elvének érvényesülését az Egyesült Államok és az Európai Unió távközlés- ének példáján követjük nyomon.* A monopóliumok és a verseny szabályozásának számos gazdaságilag indokolható oka mellett mindig fellelhetõk a nem tisztán gazdasági megfontolások is. A szabályozás jogi hátterét alkotó szövegekben mindenütt találkozhatunk olyan kitételekkel, amelyek – gyakran az ugyanott megfogalmazott gazdasági célkitûzésekkel nem teljesen konzisz- tens módon – társadalmi követelményeket fogalmaznak meg. Ez a kettõsség a szabá- lyozási rendszerekre, szabályozóintézményekre általában jellemzõ. Nehezen megvaló- sítható, ugyanakkor éppen a szabályozás hatékonyságának növelése érdekében fontos lenne a kétféle követelményrendszer világos megkülönböztetése és az alapvetõen gaz- dasági jellegû szabályozáshoz kapcsolódó társadalmi célokat követõ szabályozási ele- mek minimumra csökkentése. A monopóliumoknak a köz érdekében történõ – mai értelemben vett – szabályozásá- nak jogi elõzményei sok esetben az Egyesült Államok törvénykezési gyakorlatában ala- kultak ki. Itt is alkalmazzák azt az elvet, hogy amennyiben a magántulajdonra a közérdek hatással van, akkor az megszûnik pusztán magántulajdon lenni. A magántulajdon olyan használatát, amely közérdeket sért, a törvénykezés korlátozni igyekszik. A köz általi ellenõrzés így felfogott jogosítványát alkalmazták a monopóliumokra is. Az állami, a köz érdekében történõ ellenõrzés monopóliumokra való alkalmazását * A cikk a Hírközlési Fõfelügyelet részére készített tanulmányaimon alapul. Köszönettel tartozom az univerzális szolgáltatásokkal foglalkozó munkacsoport tagjainak a szakmai vitákhoz szükséges feltételek megteremtéséért. A rovat a Külügyminisztérium támogatásával jött létre. Valentiny Pál az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpontjának tudományos fõmunkatársa.