A BŰNÖZÉS ÉS DEVIÁNS MAGATARTÁSOK MEGÍTÉLÉSE 253 Certamen IX(2022). 253–281. • DOI: 10.51384/cert-09.17 Bűnözés és bűnüldözés a régi Erdélyben Derzsi Júlia * A BŰNÖZÉS ÉS DEVIÁNS MAGATARTÁSOK MEGÍTÉLÉSE ANDREAS HEGYES BRASSÓI KAPITÁNY ÉS VÁROSI TANÁCSOS DIARIUMÁBAN Kulcsszavak: bűnözés; napló; Andreas Hegyes; Brassó; városi tanács A városi krónikák és a hozzájuk hasonló elbeszélő források önmagukban való vagy összehasonlító vizsgálata felkeltette a bűnözés és bűnüldözés történetével foglalkozó kutatók fgyelmét is, ugyanis kiváló forrásnak bizonyulnak a korabeli büntetőjogi véleményformálódás követésére. A jogi szempontú megközelítések választ remélnek a büntetőügy és a büntetőügyi kompetenciák kérdésére, a hatósági büntető hatalom legitimációs kísérleteire, azaz hogy hogyan terjesztette ki befolyását a politikai szfé- rára, a vallás és a büntetőjog kapcsolatára a bűnözés viszonylatában. 1 Ugyanakkor a városi krónikák vizsgálatában nem elhanyagolandó az az elvárás sem, hogy az erdélyi szegényes forrásadottságok közepette a bűnesetek említései többletadatokkal szol- gáljanak a kriminalitástörténet számára is. Andreas Hegyes brassói városi tanácsos 1613 és 1617 közötti hivatali tevékenysé- géről vezetett naplója 2 több szempontból is kiváló forrásnak bizonyul a bűnözés és * Derzsi Júlia (1972), PhD, történész, tudományos munkatárs, Román Akadémia Nagysze- beni Társadalom- és Humántudományi Kutatóintézete, Nagyszeben, jderzsi@icsusib.ro 1 Christoph Heiduk: Die Diskussion über das Strafrecht in spätmittelalterlichen Chroniken Schlesiens und der Lausitz = Krieg und Verbrechen nach spätmittelalterlichen Chroniken. Hrsg. Christoph Heiduk–Almut Höfert–Cord Ulrichs. Böhlau, Köln–Weimar–Wien, 1997. 9–110. 2 Andreas Hegyes: Diarium, in welchem die Kronstädter Magistrats-Personen vom J. 1614 an namentlich angeführt werden, vom J. 1613 bis 1617 = Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt/ Brassó. V. Chroniken und Tagebücher. II. (1392–1851). Hrsg. Julius Gross. Brassó, 1909 (a továbbiakban Quellen V). 449–594. Andreas Hegyes négy munkáját jelzi a történettudo- mány: diáriuma mellett fennmaradt egy német nyelvű kézirat Chronica ab anno Christi 1038–24, Eugen von Trauschenfels neki tulajdonítja Hieronimus Ostermeyer krónikájának kiegészítését az 1562–1570-es évekre (Fortsetzung der historischen Ostermeyers vom Jahre