MEGINT A SZERELEM? 89 Vallasek Júlia * MEGINT A SZERELEM? SZUBJEKTÍV BEVEZETŐ DORIS LESSING REGÉNYEIHEZ Kulcsszavak: Doris Lessing, regény, feminizmus, normakövetés, normaszegés „Gyűlölök mindenfajta retorikát!” – jelentette ki Putting the Questions Diferently című inter- júkötetében (1996) az akkor még nem Nobel-díjas (de már régóta az angol nyelvű irodalom nagyasszonyának számító) Doris Lessing. Számos interjúban hangsúlyozta azt is, hogy Tolsz- tojhoz hasonlóan úgy gondolja, a művészet célja, hogy érthetővé tegye azt, ami érvek formá- jában felfoghatatlan az emberi elme számára. Mind számszerűleg, mind változatosságában lenyűgözően gazdag életművének (amelyben minden megtalálható a mintegy fél száz regény- től operalibrettóig, versektől és esszékötetektől képregényig) egy része ettől függetlenül olvas- ható valamilyen eszme melletti kiállásként, érvelésként is, és sokan ekként is olvassák/olvas- ták. Lessing maga mindent megtett, hogy a munkáiról kialakult olvasatokat megingassa, Memoirs of a Survivor (1974) című disztopikus regényét önéletrajzi kísérletnek nevezte, a fe- minista mozgalmak Bibliájává lett Az arany jegyzetfüzet kapcsán pedig felháborodottan uta- sította vissza, hogy feminista regényt írt volna. (Tiltakozása dacára a svéd akadémia indoklá- sában az áll, hogy „a női tapasztalatot” megörökítő alkotásaiért ítélték neki a Nobel-díjat, amelyekben „kétkedéssel, szenvedéllyel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt”. Mivel egy, a Doris Lessingéhez hasonlóan gazdag és szerteágazó életművet természetesen képtelenség nagymonográfánál szűkebb terjedelemben árnyaltan ábrázolni, az alábbiakban a pálya kiemelten fontos (és magyar nyelven is elérhető) regényeit elemzem egyetlen fő szem- pont: a normakövetés/normaszegés felől. A Perzsiában született, Dél-Rhodéziában (ma Zimbabwe) nevelkedett Doris Lessing harmincévesen, két, válással végződött házasság után, második házasságából született fával együtt 1949-ben érkezett meg Londonba meggyőződéses kommunistaként, azzal az elhatá- rozott szándékkal, hogy író lesz belőle. Mind a marxista eszmék iránti érdeklődés, mind az írás iránti szenvedély korábban alakult ki benne. A domonkos rendi katolikus lányiskolának és ezzel együtt a formális oktatásnak ugyan tizennégy évesen hátat fordított és Hararéban ápolónőként, majd telefonos kisasszonyként dolgozott, ám közben autodidaktaként szocioló- giai és politológiai munkákat olvasott, tagja lett egy kommunista irányvonalú Könyvklubnak (a könyvklubok hatása lényegesen erősebb volt, mint napjainkban), és folyóiratokban már ti- zenöt évesen publikált elbeszéléseket. Dél-Afrikában, majd Londonban a baloldali aktivisták mozgalmi életét élte, aktívan tiltakozott az atomfegyverek és az apartheid ellen. 1956 aféle személyes fordulat lett mozgalmi életében, az apartheid elleni fellépése miatt kitiltották a Dél-Afrikai Köztársaságból és Rhodéziából, a magyar forradalom leverése után pedig sok * Vallasek Júlia (1975), dr., irodalomtörténész, irodalomkritikus, műfordító, a Babeş–Bolyai Tudo- mányegyetem adjunktusa. E-mail: vallasek@fspac.ro. https://doi.org/10.51384/cert-03.07