— Mindszenty József alakja a 20. századi magyar történelem legzavarosabb éveiben tűnik fel. Fiatalon Zalaegerszegen tevékenykedik, az akkori városvezetőkkel jó kapcsolatot ápolva nemcsak lelki atyaként működik, hanem a közösség motorja, a városi lét szervezője, építője is.[2] — Zalaegerszeg nemcsak papként vagy politikai szereplőként, hanem elsősorban a város múltjában jelen- tős szerepet játszó emberként tekint rá. Így már érthető, ha az egykori városalakító emlékére egy épület épül. A funkció sem csupán egy múzeum: aulája, kávézója, konferenciatermei a közösségi élet színterei. A város célja olyan kortárs közösségi központ létrehozása volt, amely amellett, hogy megemlékezik Mindszentyről, egyben az ő városalakító, közösségszervező hagyományát folytatja. Mindszenty alakja tehát nemcsak szim- bolikusan és kiállítva jelenik meg, de tovább is él az épület tereiben. — A Zala-partra települt Zalaegerszeg a Zala fővárosa, az Őrség kapuja. Kelet–nyugati főutcája a Zalával pár- huzamos, észak–déli tengelye a folyóra merőleges. A tengelykereszt metszéspontjába, az átkelő közepébe települt a középkorban Zala vára. A középkori városszerkezet a patak mente és az átkelő, valamint a vár és környezete volt, míg a város déli része később fejlődött ki; a 19. században húzódott délre a Válicka patak völ- gyét követve. [3] A 20. század a déli városrészt teljesen átformálta: modernista város született itt, panelekkel, épületkísérletekkel és egy modern városközponttal. [4] E két eltérő tengely, a középkori és az új metszéspont- jában kapott helyet a Mindszentyneum épülete. — Az építkezés régészeti feltárással kezdődött, hisz tudták, hogy itt található a másodlagos védvonal, a palánkvár fala. Előkerültek a vár nyomai, valamint két téglaégető kemence is. A téglaégetés bemuta- tása fontos szempont volt, hisz ez a város múltjának jelentős szelete, mely máig él a Zalakerámia termékein keresztül. Ritkán fordul elő, hogy egy ember életének tiszteletére épület születik. Léteznek emlékszobák, emlékhelyek, többnyire a költő, író vagy más nagy formátumú személyiség lakhelyén. Azonban itt másról van szó: egy ember életműve ölt testet egy új épületben, egy ember élete jelenik meg egy épületszoborban. Emlékművé válik ekkor egy épület, vagy sem? Lehet-e egy épület emlékmű, és ha igen, hogyan? [1] Ezeket a kérdéseket feszegeti a Mindszentyneum épülete Zalaegerszegen. A RUHA TESZI? MINDSZENTYNEUM | ZALAEGERSZEG FOTÓ | PHOTO Ancza Krisztina, Sirokai Levente SZERZŐ | AUTHOR Szövényi Anna, Adorján Anna Berta ÉPÍTÉSZ | ARCHITECT Kádár Mihály, Balogh Csaba 01 Az ruha finoman reagál a Göcseji Múzeum és a szomszédos irodaépület homlokzatára 02 A ruha középen fodrozódik- felnyílik: egy apró fogadóudvart ölel be 01 02 13 Author: Szövényi, Anna – Adorján, Anna Berta Affiliation: Hungarian University of Agriculture and Life Sciences - MATE Title: THE DRESS MAKES IT? Citation: Metszet, Vol 14, No 4 (2023), pp 40-45, https://doi.org/10.33268/Met.2023.4.5 Received: 17 May 2023 Accepted: 24 May 2023 Published: 17 August 2023 MINDSZNETYNEUM, ZALAEGERSZEG, HUNGARY – ARCHITECTS: MIHÁLY KÁDÁR and CSABA BALOGH A museum dedicated to the life and works of Cardinal József Mindszenty takes on the role of "clothes make the man" by means of a perforated elevational treatment. According to the designer the surface of the building acts like moiré silk taking on a wave like appearance wrapping the building like an item of clothing. The artefacts and exhibits within take on a more meditative role allowing visitors to contemplate the life of the building's namesake and the history of Hungary throughout his lifetime. 40 METSZET 2023 / 4 TÉMA: KÖZÉPÜLET METSZET 2023 / 4 TÉMA: KÖZÉPÜLET 41 TÉMA: KÖZÉPÜLET