67 NAGY Zoltán SZULOVSZKY János szerk.: A vasmővesség évezredei a Kárpátmedencében. Szombathely, 2009. Avar kori ötvös) és kovácsszerszámok RÁCZ Zsófia Bevezetés 1 A Kárpát)medence avar korszakábóltöbb olyan sírleletet is ismerünk, amelybe, egy figyelemre méltó kora középkori temetési rítusnak megfelelı) en értékes fémmőves szerszámokat, akár teljes „mőhelyeket” helyeztek az elhunyt mellé. 2 A szó) ban forgó temetkezéseket a kutatás ötvösök és ko) vácsok sírjaiként értelmezi. Ez a vélemény elsısor) ban azokban az esetekben állja meg a helyét, ami) kor a reprezentatív szerszámok mellett félkész és kész termékek, valamint nyersanyag és mőhely) hulladék is a sírba került. 3 Az ötvös) és kovácste) metkezések olyan gazdag tárházát nyújtják a kü) lönbözı szerszámoknak, fegyvereknek és viseleti tárgyaknak, hogy segítségükkel írásos források híján is lehetıvé válik a kísérlet: rekonstruálni az avar kori ötvösök mesterségbeli ismereteit, köze) lebbi és távolabbi mőhelykapcsolatait, mőködési formáját. Az avar korból 11 olyan sírleletet ismerünk, amely több ötvös) és kovácsszerszámot tartalma) zott. 4 Ezek mind a korszak elsı felébıl származó férfi sírok (2. táblázat). További 20, többségében késı avar temetkezés csupán 1–2 szerszámot rej) tett: a 8. században redukált formában élt tovább a 1 Jelen tanulmány a doktori disszertációm negyedik, átdolgo) zott fejezete (Rácz 2004, 72–99). Az avar kori szerszámmelékle) tes sírok teljes katalógusát ld. Rácz 2004, 118–184! A tanulmányban szereplı tárgyrajzok és a képszerkesztés AKA (A. Király András) munkája. A szöveg nyelvhelyességét Cs. Nagy Ibolya ellenırizte. Köszönöm nekik. 2 A 6–7. század elıtt és az avar kor kései szakaszában ez a rítus csaknem teljesen ismeretlen volt. 3 A szerszámmelékletes sírok interpretációjához ld. Arrhenius 1993! 4 Aradac)Mečka/Aradka 18. sír (Nañ 1959, 57); Csákberény) Orondpuszta, Merán)föld 323. és 369. sír (Rácz 2004, 124–127, VI–X. t.); Felnac/Fönlak (Hampel J., Újabb hazai leletek az avar uralom korából. ArchÉrt 20, 1900, 97–125; Dömötör L., Ujabb lemezsajtoló bronzminták Fönlakról (Temes m.). ArchÉrt 1, 1901, 62–66); Gátér)Vasútállomás 11. sír (Kada E., Gátéri (kun) kisszállási) temetı a régibb középkorból. I. közl. ArchÉrt 25, 1905, 368–369); Jutas (Veszprém)Jutas)Seredomb) 166. sír (Rhé– Fettich 1931, 32); Kisújszállás)Nagykert (Rácz 2004, 143–148), Klárafalva B 60. sír (Balogh 2004, 266–267; Rácz 2004, 148–151); Kölked)Feketekapu B 80. sír (Kiss 2001, 26); Kunszentmárton) Habranyi)telep (Erzsébet u.) 1. sír (Csallány 1933); Rákóczifal) va)Kastélydomb B sír (Selmeczi–Madaras 1979)80, 146). Kataló) gusukat ld. Rácz 2004, 118–184! 6–7. századi temetkezési szokás. 5 A kevés szer) számmal ellátott temetkezések közt olyan nıi síro) kat is számon tartunk, amelyeknél az eszközök másodlagos felhasználása figyelhet meg. 6 Ezeken kívül kb. 20 szerszámlelet szórvány, részben isme) retlen Kárpát)medencei lelıhelyő tárgy. 7 5 Berekfürdı)Tsz)major 12. sír (Madaras 2001, 174); Bóly) Sziebert puszta 3. sír (Papp L., A bólyi avarkori temetı. – Der awarenzeitliche Friedhof von Bóly. JPMÉ 7, 1962, 171); Bratisla) va)Záhorská Bystrica, Lokvy pri Morave/Pozsonybeszterce 215. sír (Kráskovská, L., Slovansko)avarské pohrebísko pri Zahorskej Bystrici. Bratislava, 1972, 41, 43. kép 3–4); Gyönk) Vásártér (Ódor János szíves közlése), Komárno)IX. – Lodenica I. (Schiffswerft)/Komárom)Hajógyár I. 98. sír (Trugly, A., Gräber) feld aus der Zeit des Awarischen Reiches bei der Schiffswerft in Komárno II. Slovenská Archeológia 41, 1993, 193, I. t. 14); Ko) márno IV. – J. Váradiho ul./Komárom)Váradi J. u. 23. sír (Či) linska, Z., Dve pohrebiská z 8.–9. storočia v Komárne. – Zwei Gräberfelder aus dem 8.–9. Jh. in Komárno. Slovenská Archeo) lógia 30–2, 1982, 354–355); Kölked)Feketekapu B 204. sír (Kiss 2001, 91); Sajópetri)Hosszúrét 152. sír (Lovász Emese szíves szó) beli közlése alapján), Szeged)Bilisics (Ásotthalom)Bilisics) 3. sír (Csallány 1957, 113–114), Szeged)Kiskundorozsma)Hármasha) tár 4. sír (Vályi K., Késı avar kori temetırészlet Szeged)Kiskun) dorozsma)Hármashatáron. – Das Detail eines spätawarenzeit) lichen Gräberfeldes in Szeged)Kiskundorozsma)Hármashatár. MFMÉ – StudArch 9, 2003, 212); Székkutas)Kápolnadőlı 349. sír (B. Nagy K., A székkutas)kápolnadőlıi avar temetı. Szeged, évszám nélkül, 51, 120. kép, 5); Szekszárd)Palánk (Ódor János szíves közlése); Szentes)Kaján 159. sír (Korek, J., A szentes) kajáni avarkori temetı. – Das awarische Gräberfeld zu Szentes) Kaján. Dolgozatok 19, 1943, 22, XXI. t. 23); Tiszafüred)Majoros 28. sír (Garam É., Bizánci típusú csüngı préselımintája Tiszafü) redrıl. – Preßmodel eines Anhängers byzantinischen Typs aus Tiszafüred. FolArch 41, 1990, 73–86; uı., Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemeteries of the Avar Period in Hungary Vol. 3. Budapest 1995, 11); Üllı)Disznójárás 142. sír (Horváth 1935, 20, kismérető fokos, esetleg kalapács?); Vác) Kavicsbánya, Kisréti)dőlı 140. sír (Tettamanti 1977, 79–85; uı., Das awarenzeitliche Gräberfeld in Vác)Kavicsbánya. Budapest, 2000, 32); Vrbas – ciglana Polet (Ziegelfabrik)/Verbász 118. sír (Nañ (Nagy), Š., Nekropola iz ranog sredjneg veka u ciglani „Polet” u Vrbasu. – Das frühmittelalterliche Gräberfeld auf dem Gelände der Ziegelei „Polet” bei Vrbas. RVM 20, 1971, 208, XXIII. t. 9); Želovce ) Fingó/Zsély 616. sír (Čilinska, Z., Früh) mittelalterliches Gräberfeld in Želovce. Bratislava, 1973, 144, 97. t. 7); Zalakomár (Szıke Béla Miklós szíves szóbeli közlése); Zamárdi 1623. és 1699. sír (Bárdos, E., La necropoli àvara di Za) márdi. In: L'oro degli Àvari (red.: Arslan, E. A. – Buora, M.). Milano 2000, 76–141, cat. 101). Katalógusukat ld. Rácz 2004, 118–184! A bólyi, verbászi és alsógelléri darabok valószínőleg fokosok, de kalapácsként való azonosításuk is felmerült (vö. Henning 1991, 68, 3. kép). 6 Pl. Tiszafüred)Majoros 28. sír: préselıminta tarsolyban; Vác) Kavicsbánya 140. sír: öntıforma fenıkıként használva. 7 Adony (Hampel J., Nemzeti Muzeum régiségosztályának gyarapodása, 1880 julius, augusztus, szeptember, oktober, november. ArchÉrt 14, 1881, 340–350); Békéscsaba határa (Med)