36 Egyháztörténeti Szemle XXIII/4 (2022) NEMES ASSZONYOK MECENATÚRÁJA A 17. SZÁZADBAN A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN. BATTHYÁNY ERZSÉBET ÉS THÖKÖLY ÉVA MINT AZ EGYHÁZ PATRÓNÁI THE PATRONAGE OF NOBLEWOMEN IN THE 17TH CENTURY IN THE KINGDOM OF HUNGARY. ERZSÉBET BATTHYÁNY AND ÉVA THÖKÖLY AS PATRONS OF THE CHURCH Viskolcz Noémi PhD, főiskolai tanár ÖSSZEFOGLALÁS A kora újkori nemes asszonyok mecenatúrájáról kevés forrás áll ren- delkezésre. Ezért fontosak a fennmaradt végrendeletek, amelyekben a nők önállóan dönthettek a saját vagyonrészükről. A tanulmányban két arisztokrata nő, Batthyány Erzsébet és Thököly Éva végrendeleteinek elemzésére kerül sor, azt a szempontot szem előtt tartva, hogy milyen rendelkezéseket tettek az egyház javára. Bár mindketten evangélikus családban nevelkedtek, még a házasságuk előtt katolikus hitre tértek és attól kezdve a katolikus egyház és intézményei elkötelezett támo- gatóinak számítottak. Özvegységük, illetve Thököly Évának a férjétől való különélése során patrónusi tevékenységük kiteljesedett, Batthyá- ny grófnő elsősorban a domonkos, a hercegasszony pedig a ferences rendet támogatta. Vagyonuk nagy részét gyermekeik örökölték, de számottevő összegeket fordítottak egyházi alapítványok létrehozá- sára, építkezésekre, templomok felszerelésére, papok támogatására, amely koruk kiemelkedő patrónáivá tették őket. Abstract There are few sources on the patronage of early modern noblewomen. Hence the significance of the surviving wills, in which women had the autonomy to decide on their share of property. This study analyses the wills of two noblewomen, Erzsébet Batthyány and Éva Thököly, from the point of view of the provisions they made for the benefit of the church. Although both were raised in Lutheran families, they converted to Catholicism before their marriage and from then on they were devoted supporters of the Catholic Church and its institutions. DOI: 10.54231/ETSZEMLE.2022.4.2