A SZERZŐ: DR. BEKE-MARTOS JUDIT AZ MTA-ELTE JOGTÖRTÉNETI KUTATÓCSOPORT TUDOMÁNYOS MUNKATÁRSA JUDIT.BEKE-MARTOS@RUB.DE 2021. szeptember 20. 1952. február 29-én az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta az amerikai kódex 36. címének 106. §-át, mely szerint szep- tember 17-e az alkotmány és állampolgárság napja. E nap célja, hogy megemlékezzen az amerikai alkotmány 1787. szeptember 17-i megalkotá- sáról és aláírásáról, illetve mindazokról, akik állampol- gárrá váltak. A megemléke- zés alkalmából az amerikai elnök nyilatkozatot adhat ki, amelyben felhívja a kormány- zati épületeket az amerikai zászló felvonására, illetve az oktatási intézményeket és más megfelelő helyeket az esemény ünneplésére. A megemlékezéseket mind állami, mind pedig helyi szinten ajánlott megtartani, hogy a polgárok jobban megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, akik egyszerre az Amerikai Egyesült Államok, saját tagállamuk valamint a helyi közösségük állampolgárai. 1 E törvény rendelkezései- nek megfelelően 2021. szeptember 16-i dátummal az USA jelenlegi elnöke, Joe Biden nyilatkozatot adott ki az alkotmány és állampol- gárság napja alkalmából. „234 éven keresztül az amerikai Alkotmány vezérelte növekedésünket, alakította fejlődésünket, és határozott meg minket, mint szent törvények és alapvető értékek Nemzete” – kezdte írását Joe Biden. 2 Két dolog bizonyos: egyrészt, hogy az amerikai alkotmány az ún. fejlett nyugati világ legrégibb, ma is használatos írott alkotmánya. Másrészt, az USA-ban nemigen telik el olyan nap, hogy ne hívják segítségül az alkotmányt a legkülönbözőbb kérdések rendezésére. Teszik ezt annak ellenére, hogy a ma 234 éves dokumentum eredeti formában mindössze négy kézzel írt pergament jelentett, amely mai szemmel meglehetősen minimalista. Az eredeti szöveg foglalkozik a törvényhozás- sal (Article I), a végrehajtó hatalommal (Article II), az igazságszol- gáltatással (Article III), az Unió felépíté- sével (Article IV), az alkot- mány módosí- tásának lehetős- égével és eljárá- sával (Article V), az alkotmány többi jogforrás- hoz viszonyított szerepével és a létrejövő állam jogutódlásával (Article VI), végül egy ¾-es ratifikációs küszöbbel (Article VII). Mással azonban nem. Így nem véletlen, hogy a néhai amerikai legfelsőbb bírósági bírónő, Ruth Bader Ginsburg 2012-ben Egyiptomban tett látogatásán úgy nyilatkozott, nem tekintené az amerikai alkotmányt a legmegfele- lőbb mintának egy ma újjá- szerveződő és demokratizá- lódó ország számára. 3 Az USA-nak ettől függetlenül megfelel ez a történelmi dokumentum és napi használata rendkívüli jelentőségét támasztja alá. A kezdeti hét szakaszt a mai napig 27 kiegészítés- sel módosították, pontosab- ban egészítették ki. Kétségte- lenül a legjelentősebb mó- dosítás az első kongresszusi időszak alatt megfogalma- zott és ratifikált, majd 1791. december 15-én hatályba lépett ún. Bill of Rights, az első tíz alkotmánykiegészí- tés volt. Ez kiegészítette az alkotmányt egy alapjogi katalógussal, amely mindazon szabadságjogok eredője, amelyeket az amerikaiak féltve őriznek. 4 A többi alkotmánykiegészítés tematikailag valamelyest csoportosítható, így a 12., 20., 22., és 25. alkotmánykie- gészítés az amerikai elnök pozícióját, választását és utódlását szabályozza. A 15., 19., 24., és 26. a választásra jogosult állampolgárok körét bővíti. A 18. bevezeti, míg a 21. visszavonja az alkoholti- lalmat. A 11. módosítja a szövetségi joghatóságot. A 13. megszünteti a rabszolga- ságot, a 14. számtalan alap- jogot, illetve az állampolgá- rok egyenlőségét szabályoz- AZ ALKOTMÁNY ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG NAPJA BEKE-MARTOS JUDIT JOG. történet Az MTA–ELTE Jogtörténeti Kutatócsoport (ELKH) blogja