21 SUMMA 2017: a kárpátaljai magyarok demográfiai felmérése Tátrai Patrik – Molnár József – Kovály Katalin – Erőss Ágnes Bevezetés Hány magyar él Kárpátalján? Az elmúlt években ez a kérdés egyaránt foglalkoztatta az akadémiai szférát, a politikumot és a kárpátaljai magyarokat. A választ azonban nem lehetett elérni egy kattintással, hiszen Ukrajnában legutóbb 2001-ben tartottak népszám- lálást, és azóta nem volt olyan átfogó adatgyűjtés, amelynek segítségével megalapozott becslést lehetett volna készíteni. Azt természetesen lehetett tudni, hogy a magyar nem- zetiségű lakosság száma – hasonlóan a többi Kárpát-medencei régióhoz – Kárpátalján is csökkenő tendenciát mutat. Azonban a csökkenés mértékére jelentősen eltérő becslések láttak napvilágot. Az említett 2001-es ukrán népszámlálás szerint Kárpátalján élt az ukrajnai magyar nem- zetiségű lakosság 96,8%-a, azaz 151,5 ezer fő. Ugyanekkor a magát magyar anyanyelvűnek vallók száma 158,7 ezer fő volt. Ez a kerekítve 152 ezer fő – a becslések szerint – 2010-re minimum 7 ezer fővel csökkent, de a magyarországi bevándorlási statisztikákra alapozva akár 15–20 ezer fős fogyást is elképzelhetőnek tartottak a szakértők (Karácsonyi, Kincses 2010; Molnár, Molnár D. 2010). A 2010 óta eltelt időszakban azonban több olyan fejlemény következett be, ami jelentős hatást gyakorolt a kárpátaljai magyarok vándormozgalmára. Egyrészt 2011-ben lépett élet- be Magyarországon az egyszerűsített honosítás intézménye, amely jelentősen megkönnyíti a Magyarországra – illetve az egyéb EU-tagországokba – történő áttelepedést. Másrészt Ukrajnában a 2013 novembere óta tartó geopolitikai események (Euromajdan, kelet-uk- rajnai fegyveres konfiktus) hatására a gazdaság tartósan visszaesett, valamint az esetleges frontszolgálat is taszító tényezőként hatott. Mindezek következtében újabb lendületet ka- pott a kárpátaljai magyarok kivándorlása (Tátrai et al. 2016).