2022 ■ 163. évfolyam, 14. szám ■ 569–570. 569 IN MEMORIAM Dr. Molnár Péter egyetemi tanár (1942–2022) IN MEMORIAM DOI: 10.1556/650.2022.HO2705 ■ © Akadémiai Kiadó, Budapest Mély megrendüléssel búcsúzunk a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának kiemelkedő tanár egyéniségétől, dr. Molnár Péter emeritus professortól, a kiváló orvostól, a nemzetközileg elismert tudóstól, az egyetem korábbi tanszékvezetőjétől, a magyar magatar- tástudomány egyik meghatározó alakjától. Molnár Péter 1942-ben született Gödöllőn, majd csa- ládja Pécsre költözését követően a Nagy Lajos Gimnázi- umban érettségizett. Még középiskolás korában megis- merkedett a Lissák Kálmán akadémikus által vezetett idegélettani kutatócsoport munkájával. A Pécsi Orvostu- dományi Egyetemen (POTE) 1966-ban szerzett diplo- mát. Egyetemi évei alatt a szépirodalommal, történelem- mel, az emberi viselkedés biológiai és kulturális alapjaival kapcsolatos tudásának bővítése mellett Tudományos Diákköri Konferencia (TDK)-hallgatóként, majd a dip- loma megszerzését követően Grastyán Endre akadémi- kus kutatócsoportjának tagjaként a motiváció idegéletta- ni szabályozását feltáró vizsgálatokkal foglalkozott. Ugyanakkor kiemelkedő pedagógiai képességeit sikerrel kamatoztatta az oktatásban is. Kutatásai során az agy nem specifikus aktivációs hálózata és a hippocampus mű- ködésének kapcsolatát vizsgálta elektrofiziológiai és vi- selkedésregisztrációs módszerekkel a Grastyán Endre ál- tal vezetett kutatócsoportban, többek között Ángyán Lajos, Buzsáki György, Czopf József, Lénárd László, Szabó Imre társaságában. Tanulmányozta az exploratív viselkedés és az orientációs reakció megjelenését, vala- mint a gátlás általános szerepét a motivációban. Későbbi kutatásainak és klinikai munkáinak alapjait az ebben a kutatócsoportban zajló parázs viták során alakította ki. A természetes környezet, az emlősök (beleértve az em- bereket is) fiziológiai reakciói és a kulturális környezet harmonikus együttélése foglalkoztatta. Az 1970-es évek közepétől Molnár Péter etológiai szempontból, ökológiai validitással rendelkező komplex viselkedésmintázatok feltárására törekedett. Ezen a terü- leten az emberi kapcsolatok hátterében álló, emlősökre jellemző pszichofiziológiai válaszmintázatok érdekelték. Ebben az időszakban az Eötvös Loránd Tudományegye- tem Pszichológia Tanszékének oktatói és hallgatói gyak- ran keresték fel a Grastyán-laboratóriumot. Ez a műhely ugyanis az emberi motivációk és viselkedés, az emlősök magatartása, valamint a fiziológiai válaszmintázatok te- kintetében referenciát jelentett a pszichológiai tudás megalapozásához. Molnár Péter 1977-ben maga is elvé- gezte a pszichológusi szakot. Pályája ezt követően a hu- mán viselkedés klinikai tanulmányozása felé fordult, megszerezte a pszichoterapeutai és az egészség-szakpszi- chológusi minősítést is. Szakmai álláspontja szerint: a társas környezetükkel harmonikus kapcsolatban élő, cél- tudatos és autonómiára törekvő emberek nélkül nincs egészséges társadalom. Ezt a tételét a biológiailag meg- alapozott, a pszichoszomatikus orvoslás alapjait képező tényekkel bizonyította. Úgy látta, hogy az egészséges emberi közösség megteremtésében és fenntartásában a funkciózavarokat és a betegségeket megelőző és gyógyí- tó orvosoknak a korábbi időszakokhoz képest növekvő feladatuk van. 1980-ban Ozsváth Károly professzorral és dr. Kóczán Györggyel együttműködésben a POTE-n létrehozták Magyarország első Orvosi Pszichológiai Csoportját, melynek feladata az orvos és a beteg között zajló gyógyí- tó kapcsolat nonverbális kommunikációjának és kapcso- lati tartalmának fejlesztése. Jegyzetek, kapcsolatépítő gyakorlatok, a szomatikus és a mentális szabályozási szint összekapcsolására vonatkozó ismeretek átadása, az orvos páciensére gyakorolt személyes pozitív gyógyító hatásá- nak bemutatása és az empátialaboratórium kifejlesztése ennek az időszaknak fontos gyakorlati és tudományos lé- pései voltak. Mindezek az oktatási gyakorlatra és a klini- kai betegellátásra átvihető új módszerek az érintett részt- vevők egyes csoportjaiban az aktuális fiziológiai állapot műszeres mérésével is kiegészültek. Molnár Péternek az ebben az időszakban megjelent, hazai és nemzetközi társszerzőkkel publikált jegyzetei és könyvei megnyitot- ták az utat a humánetológia gyógyászati, gyakorlatcentri- kus fejlődése felé. Az International Brain Research Orga- nization (IBRO) egyik népszerű szatellitkonferenciáját 1987-ben Molnár Péter és a POTE Orvosi Pszichológiai Csoportja szervezte „Sociophysiology” címmel. A konfe- rencia a szaksajtóban kiemelt hírként szerepelt. A Molnár Péter és munkatársai által feltárt adatok szerint a cso- t to you by Library and Information Centre of the Hungarian Academy of Sciences MTA | Unauthenticated | Downloaded 03/07/23 09:29 AM UTC