53 1. Bevezetés A vulkáni működés bolygónk egyik legalapvetőbb természeti folyamata, ami a Föld kialakulása óta zajlik. A vulkánkitörések ala- kítják a felszínt, gazdagon termő talajt teremtenek, ami emberek tízmillióinak nyújt életlehetőséget. A káprázatos vulkánkitörések, a magasba tornyosuló, szabályos kúp alakú tűzhányók vonzzák a látogatókat, ami napjainkra komoly vulkánturisztikai lehetőséget teremtett. A vulkáni működés azonban veszélyeket is rejt, ami alapvetően változtathatja meg egy terület jellegét, az életteret, rombolja az anyagi javakat, emberéleteket követelhet. Bizonyos vulkánkitörések globális éghajlatváltozást is okoznak, ami befolyásolja társadalmak életét. A tűzhányók nyújtotta e kettősséggel kell együtt élnie az emberiségnek. A vulkanológia célja a tűzhányók működésének megértése, amiben hangsúlyosan szerepel a vulkáni kitörés és veszély elő- rejelzés. A tudományterület eszköztára és ismeretanyaga gyorsan bővül, azonban a társadalom által megkívánt cél, a vulkáni működés pontos előrejelzése továbbra is csak megközelítéssel, valószínűségi mutatókkal tehető meg és vélhetően ez a jövőben sem változik. A vulkánkitörés előrejelzését sok minden nehezíti. Vannak például olyan tűzhányók, amelyek csak röviddel – néhány órával - a kitörés előtt adnak jeleket, vannak olyanok, amelyeknek a vulkáni működés közben hirtelen változik meg kitörési mechanizmusa és vannak olyan tűzhányók is, amelyek hosszú idő óta nem mutattak életjelt, azaz nem tartoznak megfigyelés alá, sőt sokan azt gondolják róluk, hogy már inaktívak. Ez utóbbiak, a hosszan szunnyadó vulkánok egy olyan rejtett veszélyt jelentenek a társadalomra, amelyben hangsúlyosan szerepel a vulkáni műkö- dés esetleges megindulásának váratlansága, azaz a kitörés egy felkészületlen társadalmat érint. E vulkánok vizsgálatának fontos- ságát jelzi, hogy az elmúlt évszázadok legnagyobb és sok áldo- zattal járó vulkánkitöréseinek nagy része esetében a tűzhányónak nem volt dokumentált, történelmi időkben játszódott működése. A hosszan szunnyadó vulkánok reaktiválódásának megértése ezért a vulkanológia tudományterületének egyik fontos új kihívása. A tudományos vizsgálatok új eszköztárat is igényelnek, amivel a nyugodt vulkáni felszín alá kell nézni, megérteni a vulkán alatti rendszer jellemzőit, a tűzhányó korábbi történetét és e detektív- munka mozaikjait összerakva felállítani egy olyan „kórlapot”, ami alapján értékelhető a vulkán jövőbeli tevékenységének iránya. E kutatások egyik mintaterülete lehet a Kárpát–Pannon térség, ahol az elmúlt 20 millió évben változatos vulkáni tevékenység folyt és ahol még az elmúlt 1 millió évben is több tucat vulkánkitörés tör- tént. A kérdésfelvetés, miszerint lehet-e még vulkánkitörés a Kárpát-medencében, önmagában is nagy felelősséget ró a szak- emberekre, hiszen véleménynyilvánításukkal olyan üzenetet köz- vetítenek a társadalom felé, amit a média és a vulkánokról, a vulkánműködésről való szerény közismeret nem feltétlenül tud megfelelően kezelni. Mindezek mellett különösen fontos hangsú- lyozni a tudományos megismerés alapvetéseit, a megfigyelésekre, az adatokra épülő gondos értékelést, értelmezést és modell felállítást. 2. Előzmények A pozsonyi Kárpát–Balkán (CBGA) földtani konferencián Szakács Sándor kolozsvári geológus-vulkanológus meglepő felvetést osztott meg a hallgatósággal (Szakács et al., 2002). Térségünk legutolsó vulkánkitöréseit áttekintve vetette fel, hogy beszélhetünk e területen potenciális vulkáni veszélyről! A vulkáni működés esetleges felújulására a legnagyobb esély tér- ségünk legfiatalabb tűzhányója, a székelyföldi Csomád (1. ábra) esetében van meg. A kérdésfelvetés alapja az 1980-as évek elejére nyúlik vissza, amikor Vasile Lăzărescu földrengésadatok értékelése során arra következtetett, hogy a Csomád alatt még lehet olvadéktartalmú magmás anyag. „A kérdés nem annyira abszurd, mint amilyennek látszik” – jegyezte meg Szakács, EGY HOSSZAN SZUNNYADÓ DÁCIT VULKÁN ANA- TÓMIÁJA: A CSOMÁD KUTATÁSÁNAK LEGÚJABB EREDMÉNYEI Harangi Szabolcs 1,2, Kiss Balázs 1 , Molnár Kata 2 , Kis Boglárka Mercédesz 1 , Lukács Réka 1 , Seghedi, Ioan 3 , Novák Attila 4 , Dunkl István 5 , Schmitt, Axel 6 , Bachmann, Olivier 7 , Mészáros Katalin 2 , Ionescu, Artur 1 , Vinkler Anna Paula 2 , Jankovics Mária Éva 1 , Szepesi János 1 , Soós Ildikó 1 , Guillong, Marcel 7 , Laumonier, Mickael 8 , Molnár Mihály 9 , Palcsu László 9 , Novothny Ágnes 10 , Pál-Molnár Elemér 11,1 , Szarka László 4 1 MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport, Budapest 2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest 3 Institute of Geodynamics, Romanian Academy, Bucharest, Romania 4 MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet, Sopron 5 University of Göttingen, Geoscience Center, Sedimentology and Environmental Geology, Göttingen, Germany 6 Institut für Geowissenschaften, Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg, Germany 7 Institute of Geochemistry and Petrology, Department of Earth Sciences, ETH Zürich, Switzerland 8 Departement des Sciences de la Terre, Universite Blaise Pascal, Clermont-Ferrand, France 9 ATOMKI, Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium, Debrecen 10 ELTE Természetföldrajzi tanszék, Budapest 11 SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék „Vulcano” Kőzettani és Geokémiai Kutatócsoport, Szeged e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu brought to you by CORE View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk provided by Repository of the Academy's Library