Archaeologiai Értesítő 132 (2007) 37–81 © Akadémiai Kiadó, Budapest DOI: 10.1556/ArchÉrt. 132.2007.2 1. Bevezetés Az alábbiakban bemutatásra kerülő megköze- lítés, illetve az alkalmazott módszerek a hazai régészettudományban egyelőre kevéssé ismertek vagy követettek, mindazonáltal jelentős mérték- ben hozzájárulhatnak olyan – akár elemi szintű – régészeti módszerekkel azonosítható jelenségek, társadalmi-gazdasági-politikai folyamatok telje- sebb megértéséhez, amelyek a „hagyományos”, tipológiai, kronológiai, történeti szempontú ré- gészeti kutatásokkal csak jóval korlátozottabb mértékben vizsgálhatóak. Ez a régészeti-kulturá- lis antropológiai – vagy egyszerűen csak antro- pológiainak nevezhető –, alapvetően kultúra- közi, összehasonlító természetű megközelítés a hazai régészet egyes részterületein (pl. házkuta- tás, vallási hiedelmek vizsgálata) széleskörűen elfogadott, és a kezdetektől több-kevesebb siker- rel és módszerességgel alkalmazott, más területe- ken (pl. társadalmi szerveződés vizsgálata) azon- ban eleddig néhány publikációtól eltekintve – részben kétségtelenül az elégséges adatmennyi- ség hiányában – háttérbe szorult, rendszertele- nül, következetlenül vagy éppen szakszerűtlenül kezelt volt. Az egyes régiók adott időszakának társadalmi struktúrájára vonatkozó szisztema- tikus, komplex vizsgálatok, azok általánosan ér- vényesülő tulajdonságainak, tendenciáinak meg- értése nélkül pedig nyilvánvalóan csak nehezen vagy egyáltalán nem interpretálhatóak az ezeken az átfogó kontextusokon belül végbement egyes folyamatok, illetve az azokhoz kapcsolódó, régé- szetileg megragadható jelenségek – azaz az ant- ropológiai szemlélet és módszerek hozzásegít- hetnek minket, hogy az egyes jelenségeket tár- sadalmi-gazdasági-politikai összefüggéseikben vizsgálva hatékonyabban értelmezhessük, model- lezhessük. Mindemellett az antropológiai kutatá- sok már sokszor bebizonyították, hogy az azonos módon szerveződő társadalmi struktúrák a világ legkülönbözőbb részein igen hasonló jelensége- ket, mintázatokat képesek produkálni, függetle- nül attól, hogy azok egymáshoz képest nagyjából egy időben vagy akár évszázadokkal később zaj- lottak-e le. Így a mégoly távoli vidékekről, pél- dául Észak-Amerika egyes régióinak különféle időszakaiból származó antropológiai természetű kutatási eredmények és a felgyűjtésük során al- kalmazott módszerek hasznosak lehetnek – leg- A tanulmány a neolitikum legvégén az Alföldön lezajlott társadalmi változások vizsgálatán ke- resztül kutatja a törzsi szintű társadalmak szerveződésére jellemző folyamatokat. A dolgozat első részében azokat a módszereket ismertetjük, amelyek segítségével azonosíthatóak, illetve nyomon követhetőek a törzsek szerkezetében hosszú távon bekövetkező transzformációk. Ezt követően ezen módszerek felhasználásával igyekszünk megérteni, illetve modellezni azokat a társadalmi-gazda- sági átalakulásokat, amelyek a késő neolitikum és a kora rézkor átmeneti időszakában végbemehet- tek az Alföld délkeleti részén, a Körösök völgyében. A KÉSŐ NEOLITIKUM–KORA RÉZKOR ÁTMENETI IDŐSZAKÁNAK TÁRSADALOMSZERKEZETI VÁLTOZÁSAI AZ ALFÖLDÖN Rekonstrukciós kísérlet WILLIAM A. P ARKINSON*–GYUCHA ATTILA** * William A. Parkinson. Florida State University, Department of Anthropology. 1847 West Tennessee St. FL 32306. Tallahas- see, Florida, USA. ** Gyucha Attila. Munkácsy Mihály Múzeum. H-5600 Békés- csaba, Gyulai út 1.