KÁZMÉR MIKLÓS (szerk.): Környezettörténet 2 Hantken Kiadó Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében Budapest, 2011 Adatok és következtetések a középkori Hortobágy-Sárrét településtörténetéhez és demográfiájához (1300-1350) History of settlements of and demography of the Medieval Hortobágy-Sárrét (1300-1350), Hungary PINKE Zsolt Pécsi Tudományegyetem 1118 Budapest, Budaörsi út 40/b. E-mail: pinkezsolt@gmail.com Összefoglalás Dolgozatunkban a Kárpát-medence központi síkvidéki régiója, a Tiszántúl középs･ részén elterül･ 9331 km² kierjedésｿ Hortobágy-Sárrét elnevezésｿ vizsgálati terület 1300-1350 közötti településhálózat rekonstrukciójához kapcsolódó módszertani kérdésekkel, a településhálózat változásaihoz vezet･ okok felderítésével foglalkozunk. A településhálózati rekonstrukció alapján becslést teszünk a terület demográfiai viszonyaira, a tájanként eltér･ népsｿrｿségre, az eltérés okaira. Vizsgáljuk, hogy mely területek válhattak a korszakban az él･világ refugiumaivá, a vizes él･helyi növények és állatok legkisebb emberi zavarásnak kitett közösségei maradhattak fenn. Vizsgálati területünk a Kárpát-medence folyószabályozások el･tti legnagyobb kiterjedésｿ ártérrendszerét foglalja magába. Feltehet･en antropogén és klimatikus hatások összjátéka következtében korszakunkban a táj anyag- és energiaforgalmi folyamatai jelent･sen átalakultak. Tézisünk szerint a környezeti kihívásra az emberi közösségek tájanként eltér･ módon reagáltak és az eltér･ alkalmazkodási startégiák egymástól térben elkülönül･, akár ellentétes irányú több évszázadig, vagy napjainkig ható településtörténeti, tájtörténeti folyamathoz vezethettek, melynek két példáját túrkevei és debreceni mintaterületeinken mutatjuk be. Abstract This paper reviews the questions concerning the methods of reconstructing the medieval settlement network between 1300-1350 and the reasons leading to the transformation of the settlement network in the middle section of Tiszántúl lying in the central part of the Pannonian Plain. We are out to estimate the demographic conditions, the various population densities of landscapes and try to find the reasons behind the differences. By way of the reconstructing the