Bogdándi Zsolt Jobbágyok Kolozsvárra költözése a fejedelemség korában. 16–17. századi jobbágyfelszabadítások a kolozsmonostori jegyzĘkönyvekben Közismert tény, hogy egy-egy történelmi korszak politikai berendezkedése nagymértékben befolyásolja a történetkutatás tematikáját. A rendszerváltást megelĘzĘ évtizedekben a történé- szek számára szinte kötelezĘ volt a társadalom „alsóbb” osztályainak, a parasztságnak vagy a jobbágyságnak a kutatása, a társadalom egykori elitjéhez, az arisztokráciához vagy a városi polgársághoz köthetĘ témák azonban kerülendĘnek számítottak. Manapság azonban annyira fordított a helyzet, hogy az elitek szinte teljesen kiszorították a társadalom többi rétegét a tör- ténészek érdeklĘdési körébĘl. Ez bizonyára azzal is magyarázható, hogy a forrásadottságok ál- talában nehezebben teszik lehetĘvé a „névtelen tömegek” nyomon követését, de ez korántsem jelenti azt, hogy a társadalom nagyobb részét alkotó parasztság vagy egy-egy város szegényebb rétegeinek kutatása okafogyottá vált. Már csak azért sem, mert a társadalom különbözĘ kate- góriái egyetlen korszakban sem voltak egymástól teljesen elzárva, jellemzĘ volt minden idĘ- szakra kisebb-nagyobb fokú mobilitás. Ez a mobilitás pedig a kora újkori erdélyi társadalmat is nagy mértékben meghatározta. Az erdélyi fejedelmek által uralt területeken levĘ városokról, azok jellegzetességeirĘl, társadalmáról viszonylag keveset tudunk. 1 A kutatás Kolozsvár esetében is inkább a város vezetĘinek, iparosainak, a városi jogszolgáltatásnak, intézményeknek tárgyalására fektette a hangsúlyt. 2 A történészek figyelmét annak a vizsgálata is elkerülte, hogy milyen kapcsolat alakult ki a város és közvetlen vagy távolabbi környezete között, mekkora volt Kolozsvár von- záskörzete. Tanulmányunk, melyhez egy régebbi, debreceni vonatkozású értekezés, 3 illetĘleg Bogdándi Zsolt (1977) – tudományos munkatárs, PhD, EME, Kolozsvár, zsbogdandi@yahoo.com 1 A felmerülĘ kérdések egy részét, illetve a szakirodalmat Oborni Teréz tekintette át: A fejedelemség-kori erdélyi várostörténet kérdéseiről. = Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv. I. Bp. 2006. 133–158. 2 Kiss Andrásnak két kötetben összegyűjtött, mértékadó tanulmányai mellett (Források és értelmezések. Buk. 1994; Más források – más értelmezések. Marosvásárhely 2003) megemlíthetjük Kovács Kiss Gyöngynek szintén két kötetben megjelent dolgozatait (Rendtartás és kultúra. Századok, mindennapok, változások Erdélyben. Marosvásárhely 2001; Megidézett múlt. Tanulmányok, forrásközlések. Kvár 2008), Jeney-Tóth Annamária monográfiáját (Míves embe- rek a kincses Kolozsvárott. Iparostársadalom a 17. századi Kolozsváron. ETF 247.), illetve Pakó Lászlónak a városi jogszolgáltatásra és annak szervezetére (pl. Hatalmi konfliktus vagy testületi összefogás? A kolozsvári százférfiak taná- csa és a városi igazságszolgáltatás a 16. század második felében. = Erdélyi Múzeum LXXII/2010. 3–4. füzet. 73–87; UĘ: A korrupt boszorkányüldöző. Igyártó György prókátori tevékenységéről. = Erdélyi Múzeum LXXIII/2011. 3–4. füzet. 93–103.) és Flóra Ágnesnek a kolozsvári elitre vonatkozó tanulmányait (A kora újkori kolozsvári elit portréja. = Urbs. Magyar várostörténeti évkönyv. III. Bp. 2008. 133–144.). 3 Zoltai Lajos: Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564–1640 között. Közli Radics Kálmán. = A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXX. Debrecen 2005. 289–323.