GLOBALIZÁCIÓ ÉS EURÓPAI POLITIKA TARRÓSY ISTVÁN A globális világrend és az Észak–Dél-kontextus BEVEZETÉS Írásomban arra keresem a választ, hogy a XXI. század eleje nem- zetközi kapcsolatainak egyre globalizálódó rendszerében milyen lehetõségek kínálkoznak a hatalmas adósságállományokat ma- guk elõtt görgetõ Dél országai számára a gazdag Észak, különö- sen az Amerikai Egyesült Államok által diktált világméretû ver- senyben arra nézve, hogy elõnyösebb helyeket szerezzenek meg, társadalmaikat gazdaságilag fejlettebbé és versenyképesebbé tudják tenni. Az elemzés során áttekintem a „Harmadik Világ” fogalmának történetét, és a fogalom használatának fõ kontextu- sait, továbbá kísérletet teszek arra, hogy megvizsgáljam, milyen megközelítésben lehet érvényes 2006-ban az, az 1990-es évek óta számos szakértõ, mint például Hans-Henrik Holm által kép- viselt felvetés, miszerint „vége a Harmadik Világnak”. Amikor a nemzetközi kapcsolatok vagy a globális folyamatok és problémák taglalásakor a gazdaságilag, technológiailag fejlet- lenebb – döntõen a Föld déli féltekén elhelyezkedõ – országokat említjük, szükséges a politikailag korrekt terminológia alkalma- zása: a Dél országai. A bipoláris világra jellemzõ Kelet−Nyugat szembenállást mára, – a már a hidegháború alatt is létezett – Észak−Dél kettõssége váltotta fel. Az új, globális világrend egyik fontos jellemzõje a pénzügyileg, katonailag, iparilag fejlett Észak és a nála lényegesen gyengébb teljesítményindikátorokat felmutatni képes Dél viszonyrendszerérõl szól. Persze e formá-