Bárány Attila Történelmi Intézet, Debreceni Egyetem A wiklifitalollard eretnekség és a királyi hatalom viszonya a késıközépkori Angliában 1 Tanulmányom a vallási toleranciaintolerancia kérdéskörét boncolgatja a késıközépkori Angliában. A mai magyar olvasó, és a szakmai közvélemény is elsısorban az 1381es Wat Tylerféle angol parasztfelkeléshez köti a „lollard” kifejezést, s leginkább az jut róla eszébe, hogy a felkelésben aktív szerepet játszott eretnek „imádságot mormogókat” kíméletlenül üldözték a mozgalom leverése után. Ma is él a történeti köztudatban Magyarországon, hogy a John Wyclif tanításain „nevelkedett” lollard eretnekség sok elemében szorosan kapcsolódott az 1381es felkelésben is megjelenı antifeudális, kommunisztikus tanokhoz. A jelen tanulmánynak nem tárgya a lollardizmus pontos meghatározása, és a mozgalom teológiai tantételeinek ismertetése. Annyit mindenesetre szükségesnek vélek leszögezni, hogy a hagyományos történelemszemlélettel ellentétben a lollardok magukat ugyan Wyclif követıinek tekintették, s eszmeiteológiai nézeteik az oxfordi teológus munkáiban gyökereztek, de John Wyclif maga sosem rokonszenvezett a lollardokkal, szigorúan elhatárolódott a mozgalomtól már 1381ben. A lollard mozgalmat nem szabad összemosni az 1381es felkeléssel: ha voltak is a Wat Tylervezette táborban olyan egyházreformerek, akik rokonszenveztek Wycliffel és a „lollard lovagokkal”, s hasonló nézeteket vallottak, a mozgalomban is aktívan részt vevı John Ballhoz és más radikális utópisztikus váteszekhez nem köthetıek. A hagyományos megítélés sem megalapozott, mely az antifeudális, kommunisztikus hitelveket hirdetı Ball szerepét túlságosan is nagyra értékelte. A Ballféle irányzat is jelen volt a mozgalomban, de korántsem volt tömegesen népszerő és nem fenyegetett a fennálló rend megdöntésével. A felkelık nagy része – bár kritikus volt az egyházi vezetéssel szemben – nem volt híve az efféle tanoknak. A lollardok eretneksége nem fonódott össze a Ballféle, egyenlısítı, az ıskeresztények társadalmát hirdetı lázító tanokkal. 2 A lollard eretnekség, amint majd látni fogjuk, alapvetıen nemesi jellegő volt, s a nem a társadalom alsóbb rétegeiben volt népszerő, hanem különösen a középnemesség és az arisztokrácia alsóbb soraiban. Nem lehet egyértelmően egyenlıségjelet tenni a Wyclif 1 A tanulmány az OTKA F 048423 számú pályázati támogatásának a segítségével készült. 2 1395ben szögezték ki „12 Következtetés”üket a Westminster Abbey kapujára, amelyben támadták a papi nıtlenséget, a szerzetesrendeket, a szentségek álcsodáit, a feloldozás álhatalmát, a zarándoklást bálványozáshoz hasonlították, és nem akartak fizetni a halottakért való imádságokért, valamint úgy gondolták, hogy a felszentelt egyháziaknak nem szabadna világi tisztet betölteniük.