Lux Gábor – Mezei Cecília (2012): A gazdaságfejlődés szerkezeti és területi problémái a Nyugat-Balkánon. Magyar Tudomány 4., 407–416. o. 1 A gazdaságfejlődés szerkezeti és területi problémái a Nyugat-Balkánon Lux Gábor PhD, tudományos munkatárs lux@rkk.hu Mezei Cecília PhD, tudományos munkatárs mezeic@rkk.hu MTA Regionális Kutatások Központja Bevezetés A Nyugat-Balkán történelmi és modern eredetű különbségek által tagolt terében a gazdasági fejlődés folyamatait együttesen befolyásolták az államszocializmus bukását követő transzformációs válság jelenségei, a jugoszláv állam felbomlásával járó háborúk és konfliktusok, valamint az európai integráció gazdasági és politikai vetületei. A térség fejlődését a rendszerváltás után a nemzeti és szubnacionális különbségek növekedése kísérte, amelyek közül az első bizonyult meghatározónak. A nyugati újraorientáció, világpiaci újraintegráció sebessége, illetve mélysége máig nagy eltéréseket mutat, és azok a társadalmi és intézményi–politikai tényezők, amelyek a modern gazdasági növekedésben kitüntetett szerepet játszanak, megerősítik, újratermelik ezeket a törésvonalakat. A visegrádi és balti országok fejlődési pályájához képest tehát további kihívásokkal kell számolni; a kettős teher az átmenet problémáiban, a kilábalás folyamataiban és az új válsághoz való alkalmazkodás során is érezteti hatásait. Ebben a tanulmányban a Nyugat-Balkán gazdaságszerkezeti átalakulásának folyamatait és ennek területi (regionális és helyi) tényezőit tekintjük át. Amikor összehasonlításra kerül sor, elsősorban a visegrádi országokat (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint a jugoszláv integrációs keretből induló, de onnan hamar kiszakadó Szlovéniát használjuk viszonyítási pontként. Szerkezetátalakulási és fejlődési folyamatok A posztszocialista országok átalakulásában jelentős szerepet játszott az ipari termelés és foglalkoztatás visszaesése, valamint a gazdaságszerkezet tercierizációja, a szolgáltatások jelentőségének növekedése. Ezek a folyamatok nem voltak teljesen egyediek a rendszerváltó országokban, mivel korábban Európa magterületein, illetve déli perifériáján is bekövetkeztek; sajátosságukat a szerkezeti problémák mélysége és térbeli kiterjedése, valamint a rendszerváltás új feltételrendszere jelentette – mint Jan Sucháček (2008) fogalmaz, az általános globalizációs trendek, a posztszocialista átmenet és a társadalmi-gazdasági folyamatok regionális differenciálódásának együttes hatásáról beszélhetünk. A komplex szerkezetváltási stratégiák alkalmazását lehetővé tevő anyagi eszközök és