Az egyházi épületek kutatása egyidős a középkori régészettel, hiszen a 19. század első felében éppen a margitszigeti romok, majd a székesfehérvári bazi- lika ásatása jelentette annak kezdeteit. Templomok, egyházi épületek kutatása – olykor lanyhuló inten- zitással – mindig folyt. Kubinyi András találó meg- állapítása szerint talán legtöbbet a templomokban és a kolostorokban kutattak, ami természetesen összefügg a műemlékvédelemmel is. Az egyházi épületek kutatásának összefoglalása éppen ezért egyszerre könnyű és nehéz feladat. Egyrészt az anyag igencsak bőséges, hiszen az immár több év- tizede folyó, „hagyományos” kutatások mellett az elmúlt évtizedben a nagy beruházások megszapo- rodása, illetve a millenniumhoz kapcsolódó helyre- állítási programok is jócskán hoztak új eredménye- ket. Másrészt éppen ez a bőség jelenti a nehézséget is, hiszen egy kutatási helyzetkép és az időszerű feladatok felvázolásához igen nagy és rendkívül szerteágazó anyagot kell áttekinteni. Amikor egy- házi épületek kutatásáról beszélünk, nyilván első- sorban az ásatások, topográfiai munkák és a mű- emléki kutatások nyomán ismertté vált emlékekre gondolunk. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a történeti kutatásokat, elsősorban a forrás- feldolgozásokat és a történeti földrajzi munkákat sem, bár e rövid tanulmány keretében ezekre leg- feljebb csak utalhatok. Valamivel több mint tíz évvel ezelőtt került sor az utolsó olyan konferenciára, melynek témája a magyarországi középkori régészeti kutatások ösz- szegzése és további feladatainak felvázolása volt. Mivel azonban ennek anyagát – különféle okok miatt – sajnos nem tették közzé, a jelen cikkben az azt megelőző, 1985-ös konferenciakötet 1 megjele- nése, hangsúlyosan pedig a rendszerváltozás utáni időszak fejleményeit kívánom áttekinteni. A részbeni szűkítés indoka, hogy éppen az 1989–1990 körüli időszakban – nyilván a politikai változásoknak is köszönhetően – szemléletváltás történt az egyháztörténet-írásban. Míg a korábbi időszakban a valláshoz és az egyházhoz (egyhá- zakhoz) kötődő történeti témákkal kevésbé illett foglalkozni – ez alól, a dolog természetéből fakadó- an, éppen a régészet és a műemlékvédelem jelentett csak kivételt –, az 1980-as évek végén és különösen a 1990-es évek elejétől e téren egyfajta reneszánsz figyelhető meg, és ennek hatása volt az egyháztör- ténethez kapcsolódó tudományterületekre is. Egyrészt megjelent, vagy újra megjelent jó né- hány, a II. világháborút követő évtizedekben nem vagy alig kutatott téma, köztük a hagiográfia, a zarándoklatok kutatása, az egyház és a városi tár- sadalom kapcsolatrendszerének feltárása. Ezek a kutatási területek új szempontokat, alkalmasint új értelmezési keretet adnak a régészet számára is. Másrészt színre lépett az egyháztörténészeknek egy új, fiatal nemzedéke, akik részben a II. világhá- borút követően megszakadt kutatások fonalát vet- ték fel (pl. a forráskiadások tekintetében), részben az elmúlt évtizedek nyugat-európai kutatási ered- ményeit igyekeznek hasznosítani a magyar kuta- tásban. Az ő munkájuk mintegy tehermentesíti a régészeket és művészettörténészeket, ugyanakkor az új helyzet lehetőséget teremt egy, az eddigieknél intenzívebb interdiszciplináris együttműködésre. Ebben a tekintetben bőven vannak még feladatok, hiszen úgy tűnik, történész oldalról talán kisebb az érdeklődés a régészet eredményei iránt, mint for- dítva. A helyzet megváltoztatására talán az egyik legjobb lehetőséget az alábbiakban is tárgyalt ta- nulmánykötetek, kiállítási katalógusok és temati- kus monográfiák jelentik, melyekből örvendetes módon több is megjelent az elmúlt időszakban. Az interdiszciplináris szemlélet elterjesztésé- ben alapvető szerepe van az egyetemi oktatásnak is, hogy a kutatók következő nemzedékeinek ez már valóban természetes legyen. A munka a ré- gészek oldalán már meglehetősen régen elkez- dődött, hiszen az ELTE Régészeti, később Közép- kori és Kora Újkori Régészeti Tanszékén Kubinyi A KÖZÉPKORI EGYHÁZI ÉPÜLETEK KUTATÁSA – EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK F. Romhányi Beatrix 1 Középkori régészetünk 1985. Ebben annak idején Valter Ilo- na írta meg az egyházi épületek kutatását összefoglaló tanulmányt. K 10 24 Romhanyi.indd 255 K 10 24 Romhanyi.indd 255 2010/5/27 12:39:25 2010/5/27 12:39:25