IV. folyam IV. évfolyam 2013/IV. szám 43 LAJOS VERONIKA A MODERNITÁS ELEGANCIÁJA A KRITIKAI SZEMBENÉZÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI GYAKORLATÁNAK NÉHÁNY ASPEKTUSA A modern sokféle jelentéssel bíró fogalom. Fogal- mazhatnánk úgy is, hogy használata ellentmondásos, hiszen egyaránt találkozhatunk vele az előnyeit elis- merő és rosszalló, negatív érzelmi felhanggal telített összefüggésekben is. 53 A modern kifejezésből képzett szavak – mint például a modernizmus, a moderni- záció, a modernitás vagy a posztmodern – pedig kü- lönösen vitatott problémákat, szociokulturális jelen- ségeket, képzeteket, illetve folyamatokat írnak le. 54 Sőt, van olyan megközelítés is, amely amellett foglal állást, hogy napjainkra a modern történeti címkévé vált és a modernségből hagyomány lett. 55 E tanulmányban nem célom a modernizációs jelenségeket tárgyaló magyar néprajzi írások szak- irodalmi összefoglalása. Sokkal inkább arra teszek kísérletet, hogy a nemzetközi antropológiai kutatá- sok eredményeit és a kortárs társadalomtudományi elvárásokat szem előtt tartva átgondoljam a hazai néprajzban honos gyakorlatok néhány aspektusát. 56 A továbbiakban a néprajztudomány jövője és meg- újulása szempontjából fontosnak ítélt felvetéseket fogalmazok meg, bízva abban, hogy azok elősegíthe- tik az átörökített tudományos praxissal történő kriti- kai szembenézés gyakorlatának kialakítását. Többek között ide tartozik például a modern terepmunkás habitus újragondolása; a viszony kutató és kutatott, illetve sokkal inkább beszélgetőpartner, közremű- ködő helyi lakos, kulturális konzultáns (consultant – consultancy and partnership) között; vagy a társa- dalomtudományi tudás gyakorlati értékének kérdé- se (hasznosítás és alkalmazás). Ennek kifejtése előtt azonban röviden azt tekintem át, hogy a magyar 53 Nádasdy 1998:33. A modern szó az európai nyelvekben a latin modernusból származik, eredeti jelen- tése jelenlegi, mostani, iménti, friss. A modern szónak egyaránt van relatív és abszolút jelentése, összefüggésben az időjelölő, a tartalomleíró és a tartalomértékelő funk- cióval. Az ezek közötti relációt szemléltető táblázatot és annak bővebb magyarázatát lásd Nádasdy 1998:35-37. 54 A modernitás fogalom többféle értelmezéséhez lásd még Szász 2008:5. 55 Nádasdy 1998:40. 56 A kézirat elkészítéséhez szükséges kutatásokat a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, az MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport és az OTKA K 78207 támogatta. néprajz területén milyen kontextusban és jelentésben használatosak a modern és a belőle képzett fogalmak összehasonlítva azok használatát az angolszász kultu- rális antropológiai gyakorlatbani jelentésükkel. 57 Modern, modernizáció és modernitás A modern több tekintetben is kiemelkedő vo- natkoztatási pont a 20. századi kulturális antropo- lógia tudományos identitásának és indíttatásának változásában. A fogalom első jelentése a modern kulturális antropológia létrejöttének időszakához kötődik, amikor az 1920–30-as években a magukat modernek tekintő antropológusok hagyományos társadalmakat kutattak, vagyis olyan kis közössé- geket, amelyek a társadalomfejlődés egy másik, ko- rábbi időszakát reprezentálták, akiknek tagjai „pri- mitív”, „vad”, „premodern” szokásokat követtek. Ebben a relációban az antropológus egy korábban példa nélküli új korszak, a modern – kontrasztban a hagyományossal és a régivel – képviselője volt. 58 Közhelyszámba menő kijelentés, hogy a népi műveltség Magyarországon a 19. századi moderni- záció időszakában vált láthatóvá, ekkor jöttek létre a paraszti tudást egységes rendszerként, értékként és kultúraként értelmező kifejezések, köztük a népi kultúra fogalma is. 59 A sokszor városi származású, 57 A.Gergely András és társai szerkesztésében magyar nyelven is megjelent egy antropológiai – etno- lógiai – kultúratudományi kislexikon, ami azonban nem tartalmaz a modernizációt önmagában tárgyaló szócik- ket. A lexikon 2010-es kiadású, tudomásom szerint ed- dig nyomtatásban még nem jelent meg. Az internetes elérhetőséget lásd http://www.mtapti.hu/pdf/No_108_ Antropolexikon.pdf (A letöltés dátuma: 2013. március 25.). Ahogy erre Fejős Zoltán is felhívta a igyelmet, a modernizáció fogalma a Magyar Néprajzi Lexikon szó- cikkei között sem szerepel (Fejős 1998:7). 58 Spencer 2002:568-569. 59 Fejős 1998:13; Hofer 2009b:223. A népi kul- túra fogalma kezdettől fogva a társadalom és a műveltség kettős rendszeréből indult ki: egyrészt megkülönböztették a tanult rétegek „magas” kultúrájától, másrészt bezárták azt az alsóbb társadalmi rétegek szociokulturális rendszerébe.