AETAS 28. évf. 2013. 3. szám 184 GLANT TIBOR Az értelmezés privilégiuma Woodrow Wilson-viták az amerikai történetírásban A rövid 20. század (1914–1989) egyik legfontosabb fejleménye az Amerikai Egyesült Álla- mok felemelkedése és hegemóniájának megszilárdulása volt. A 19. század végén még szunnyadó óriásnak tekintett újvilági nagyhatalom döntĘen befolyásolta az elsĘ világhábo- rú alakulását és az azt követĘ békerendszerek kialakítását, majd fĘszerepet játszott a máso- dik világháborúban is a Tengelyhatalmak legyĘzésével. A hidegháború idején Washington már a kommunista rendszer és ideológia egyes számú kihívójának számított, és tovább épí- tette globális birodalmát. 1989-ben, a kommunista tábor összeomlását követĘen egyedüli szuperhatalomként maradt állva. Ezekben a folyamatokban meghatározó szerepet játszott Thomas Woodrow Wilsonnak (1856–1924), az Egyesült Államok 28. elnökének (1913– 1921) politikai eszmevilága. A magyar történész szakma azonban eddig nem foglalkozott érdemben Wilsonnal, sem amerikai, sem amerikai–magyar kontextusban. 1 Ez a bibliográ- fiai esszé részben ezt a hiányt pótolja, s egyúttal megfontolásra ajánl számos, bennünket, magyarokat is érintĘ problémát. Wilson szegény presbiteriánus családba született a polgárháborús Amerikai Délen. Diszlexiás volt, és tanulási zavarokkal küszködött, s ez komoly feszültségeket gerjesztett a családon belül. Apja, Joseph Ruggles Wilson lelkész maximalista követelményeket támasz- tott vele szemben, ez azonban Wilson kezeletlen diszlexiája miatt eleve irreális volt. Anyja, Jessie Janet Woodrow a másik végletet képviselte: mindig volt mentsége fia kudarcaira, és mindig másban kereste a hibát. Ezek az egymásnak ellentmondó szülĘi impulzusok alapve- tĘen meghatározták a fiatal Wilson fejlĘdését: viselkedéspszichológusok szerint erre a ket- tĘsségre vezethetĘ vissza makacssága és kompromisszumképtelensége éppúgy, mint külde- téstudata. ElĘször ügyvédnek tanult, de ez nem sikerült, így váltott, és politológiával kez- dett foglalkozni. Ezen a téren jelentĘs sikereket ért el, és komoly nevet szerzett magának. Államelméleti munkái tankönyvként szolgáltak, de a köznapi diskurzust is befolyásolták. Tudósként és késĘbb politikusként is Wilson alapos volt, de nem volt a szó szoros értelmé- ben vett eredeti gondolkodó: sokkal inkább mások gondolatait vette át és gondolta tovább. 2 Ennek iskolapéldája két korai munkája, a Congressional Government (1885) és a Constitutional Government in the United States (1908) éppúgy, mint ötkötetes amerikai történelmi összefoglalója (A History of the American People, 1901–1902) vagy a háború idején az eredetileg brit liberálisok által felvetett népszövetségi gondolat kidolgozása és 1 A rendszerváltás óta csak Magyarics Tamás és a jelen szerzĘ publikáltak ebben a témában levéltári kutatásokra alapozva. 2 Glant Tibor: Kettős tükörben: Magyarország helye az amerikai közvéleményben és külpolitiká- ban az első világháború idején. (Amerika tegnap és ma 1.) Debrecen, 2008. 60–61., 221–228.