TANULMÁNYOK Egry Gábor A BRASSÓI ÉS A NAGYSZEBENI ÁLTALÁNOS TAKARÉK- PÉNZTÁR KORAI TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE 1835-1848* A magyar gazdaság- és banktörténet kevéssé kutatott területének számít a tradicionális, jótékony célú egyesületként működő takarékpénztárak története, működésük jellegzetességei. Ez egyfelől érthető, hiszen a magyarországi takarék- pénztárak vagy már igen korán átalakultak részvénytársasággá és működésükben a banki jelleg dominált, — ez történt a Pesti Első Hazai Takarékpénztárral 1— > vagy az 1840-es években eleve ilyen formában és céllal alapították őket. Ily módon a magyar pénzintézeti szektor szinte születésétől fogva nélkülözte a tradicionális takarékpénz- tárak intézményét, s bár ezt a kortársak közül néhányan kifogásolták, elsősorban a konzervatív beállítottságúak 2 , ez a továbbiakban sem változott meg. Másfelől azonban a Szent Korona országainak területén, majd 1867 után immár Magyarországon működött néhány tradicionális takarékpénztál', melyek nem, vagy csak igen kis mértékben váltak a kutatók érdeklődésének tárgyává. Pedig nem vitatható el a banktörténeti összefoglalásokban mindmáig az elsőként megalapított takarékpénztár gyanánt említett Brassói Altalános Takarékpénztár jelentősége 3 éppúgy, mint a Nagyszebeni Altalános Takarékpénztáré sem. Mégis ezek az intézmények legfeljebb a szászok nemzeti mozgalmában betöltött szere- pük miatt váltak kutatási témává 4 , és akkor is elsősorban tevékenységük kor- mányzati és politikai recepciójának tükrében. Elhanyagolásukban természetesen szerepet játszott a kutatási lehetőségek- nek az erdélyi levéltárakban történő kutatás korlátozásai miatt szűkös volta (bár az erdélyi magyar és szász történészek közül sem vállalkozott senki alapos vizs- gálatukra), és az, hogy szervezetük, működésük és céljaik nehezen beilleszthető- nek tűnhettek a kapitalista illetve polgári átalakulást vizsgáló, a modernizációt kulcsfogalomként kezelő kutatásokba. Az alapos kutatás hiányának tulajdonítha- A tanulmány a szerző készülő doktori disszertációjának része, az Osztrák Magyar Akció Alapítvány támogatásával készült. 1 1845. szeptember 7-én Kossuth javaslatára osztalékfizetésen alapuló részvénytársasággá alakult át. Ervelésében jelentős szerepet játszott, hogy a részvénytársasági forma nagymértékben elterjedt Nyugat-Európában és a haladás előmozdítója. VÖ. Fenyvessy Adolf: A Pesti Első Hazai Takarékpénztár-egyesület százéves története, h. n. é. п . I. kцt. 16. 2 VЦ. Ьber Sparkassen. Pester Zeitung 1845. júl. 24-25. (a továbbiakban: PeZ), ill. Noch ein Wort über die falsche Richtung der Sparkassen. PeZ 1847. október 3. 3 Legutóbb az MNB történetét összefoglaló munkában. A Magyar Nemzeti Bank története. Bp. 1993. I. köt. 115. o. (A fejezet szerzője Soós László) 4 Vö. Szász Zoltán: A magyar kormány tervei a nemzetiségi pénzintézetek állami ellenőrzé- sére. Századok 100. 1966. 118-137