1 A klasszikus liberalizmus fogalma Eszmetörténeti rekonstrukció három rétegben Horkay Hörcher Ferenc I. Az eszmetörténeti kutatás egyik módszertani alapfeltétele, hogy a kutatói szubjektumot próbáljuk háttérbe szorítani a kutatás során. Ám ez a követel- mény még nem zárja ki evidensen annak lehetőségét, hogy eszmetörténeti vizsgálat tárgyává tegye a kutató kollégái, vagy akár saját maga korábbi, te- hát már történeti távlatba került munkáját. 1 Különösen akkor érdekes ez, ha mindezt nem öncélúan teszi. E dolgozatban arra teszek kísérletet, hogy meg- próbáljam eszmetörténeti eszközökkel rekonstruálni saját pályakezdésem- nek azon momentumait, melyek témavezető tanárommal, a magyarországi politikai eszmetörténeti kutatások doyenjével, Ludassy Máriával kapcsolato- sak, ezen keresztül pedig megmutassam, milyen fontos támpontot jelentett a rendszerváltás korának humán értelmisége számára épp ez a hagyomány. A tanulmány kiinduló kérdése ugyanis az, hogy a magyarországi rendszerváltás éles ellentéteket generáló eszmei viharaiban egyáltalán hogyan volt lehetsé- ges, hogy két, egymástól eltérő politikai ilozóiai irányultságú eszmetörté- nész stabilan együtt tudjon dolgozni. De e korszakfeltárás mellett további témákat is érinteni fogok. Ugyan- is Ludassy Mária munkásságának a klasszikus liberalizmushoz kapcsoló- dó ágát fogom vizsgálni, s ezen belül is e gondolkodásmód egy 20. száza- di eszmetörténészével kapcsolatos írását. Az akkor még kortárs, mert csak 1992-ben elhunyt Hayek írását elemzem majd, kitérve saját, korabeli Ha- yek interpretációmra is, mintegy Ludassy felfogásának ellenpróbájaként. 1 Az utóbbi feladatot nehezíti persze, hogy vajon képes-e az eszmetörténész kellőképp eltávolodni saját korábbi énjétől, s helyesen, de legalábbis az objektivitásra törekedve rekonstruálni ifjúsága szellemi kontextusát.