47 Folia Anthropologica 13; 47−60. (2014) A BUDAKESZI, SZėLėSKERT-TANGAZDASÁG LELėHELYEN FELTÁRT, A KÖZÉP-EURÓPAI VONALDÍSZES KULTÚRA KÖRÉBE TARTOZÓ TEMETKEZÉSEK EMBERTANI VIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYEI Köhler Kitti MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Abstract: Anthropological analysis of the burials from the Central European Linearbandkeramik culture excavated at the site of Budakeszi, Szőlőskert -Tangazdaság. In this paper we present the results of the physical anthropological investigations of the LBK burials found at Budakeszi. During the examination of the skeletal material we carried out the demographic and the morphometric analysis, estimated the stature and investigated the hereditary anatomical variations, the pathological alterations and the oral status. The demographic structure of the buried individuals does not correspond to what is expected. According to the morphometric data, it can be established that the osteological material of Budakeszi is very heterogeneous, but dominated by the gracile leptodolichocran individuals. By the analysis of the anatomical variations we cannot verify kinship ties between the buried individuals, due to the fragmentary state of the human remains. The detailed paleopathological analysis show relatively low ratio of degenerative articular diseases, traumatic deformations or non specific inflammations. As for the haematological disorders, porotic hyperostosis occurred with a high incidence, which likely reflects iron deficient diet. At the same time, among the adults the most frequent alterations were the enthesopathic deformities, which are generally considered to be markers of more active lifestyle. Bevezetés Budakeszi, Szőlőskert - Tangazdaság lelőhelyen az újonnan épülő utak nyomvonalán, 2006 -2007- ben próbaásatást, majd megelőző feltárást végzett a PMMI részéről Ottományi K. és Czene A. (CZENE–OTTOMÁNYI 2006, CZENE 2008). A lelőhelyen a Korek J. által már korábban megfigyelt (MRT 7. kötet, 4/ 8. lh.) újkőkori település maradványai, valamint néhány kora bronzkori, Makó kultúrába sorolható objektum látott napvilágot. A feltárás során kb. 1 hektáros területen 632 objektum lett feltárva, melyek döntő többsége a középső neolitikus közép-európai vonaldíszes időszak településhez tartozott. Az előkerült objektumok zömét szemét- és tárológödrök, cölöplyukak, agyag- nyerő gödrök és szórványos temetkezések alkották. A feltárt sírok száma összesen 15, melyek döntő többsége gödrökbe beásott zsugorított csontvázas, melléklet nélküli temetkezés. Ezek egyike igen gazdag leletanyagot tartalmazott, mely 6 db edénymellékletből állt. Az edények többségét tökéletes épségben lehetett helyreállítani, a vezető edény típus a kottafejes vonalkötegekkel díszített gömbös testű tál. A Kárpát-medencében a neolitizáció kezdeti szakaszát jelző Körös, Starčevo és Criş kultúrák kései periódusától, azoktól északra a vonaldíszes kerámia népcsoportjai éltek. Az antropológiai kutatások szerint, az Alföldön és a Dunántúlon megjelenő vonaldíszes népességek jelentősen különböztek egymástól. Míg a keleti területeken megjelenő vonaldíszes kultúrához sorolható leletek párhuzamai a Kárpát-medencétől keletre mutathatóak ki, addig a nyugati régió embertani kapcsolatai elsősorban a helyi (autochton) és a csehországi, valamint a szlovákiai vonaldíszes népességekkel hozhatóak összefüggésbe (JELINEK 1973, 1978, ZOFFMANN 2005, 2012).