Archeometriai Műhely 2014/XI./1. HU ISSN 1786-271X; urn: nbn: hu-4106 © by the author(s) 27 JÁSZFÉNYSZARU–SZŐLŐK-ALJA LELŐHELYRŐL SZÁRMAZÓ ÁRPÁD-KORI KERÁMIÁK ARCHEOMETRIAI VIZSGÁLATA ARCHAEOMETRICAL ANALYSIS OF ÁRPÁDIAN AGE CERAMICS FROM JÁSZFÉNYSZARU–SZŐLŐK-ALJA BÍRÓ GYÖNGYVÉR 1 ; FINTOR KRISZTIÁN 2 ; RAUCSIK BÉLA 2 ; WOLF MÁRIA 3 ; TÓTH MÁRIA 4 1 SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola 2 SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 3 SZTE Régészeti Tanszék 4 MTA CsFK Földtani és Geokémiai Intézet E-mail: gyongyver.br@gmail.com Abstract Preventive excavation, led by Róbert Kertész in 2007 in Jászfényszaru–Szőlők-alja, revealed a fragment of a settlement from the Árpádian Age. The ceramic material is significant, and on the basis of its dating, it can be divided into two groups, an earlier one (from the end of the 11 th century to the turn of the 12 th /13 th century) and a later one (from the turn of the 12 th /13 th century to the beginning of the 14 th century). We chose 26 samples from the findings of the two periods which were examined with petrography and XRD analysis. On the basis of the results we can state that in the earlier period local calcareous clay was used without any clear evidence for tempering material. In the later period a carbonate-poor clay tempered with sediment grains foreign from the local geological environment was used for the production of ceramics, of mainly white pottery. Although some differences are observable between the two periods regarding the raw and temper materials, no change in the produce technology can be recognise. Based on the previous observations the same population might have lived in this settlement in the above mentioned time, but for some reason – which has not been determined yet – they started to use another clay raw material at the end of the 12 th and the beginning of the 13 th century. Kivonat Jászfényszaru–Szőlők-alján 2007-ben végeztek megelőző feltárást, melynek során egy Árpád-kori település részlete került elő. A kerámiaanyag igen jelentős és a keltezést tekintve egy korábbi (11. század vége – 12/13. század fordulója) és egy későbbi (12/13. század fordulója – 14. század eleje) csoportra bontható. A két periódus leleteiből összesen 26 mintát választottunk ki, melyeken petrográfiai elemzést és XRD mérést végeztünk. Az eredmények alapján a korábbi időszakban helyben található, mészben gazdag nyersanyagot használtak, amelynél mesterséges soványításra utaló nyomokat nem lehetett egyértelműen kimutatni. Ezzel szemben a későbbi periódusban egy mészben szegényebb, a közvetlen földtani környezettől idegen törmelékszemcsékkel soványított agyag szolgált a kerámiák – főként fehér, részben pedig szürke vagy barnás árnyalatú edények – készítésére. Bár a technológiában a használt nyersanyagot és a soványítás módját illetően váltás figyelhető meg, az edények formálása, a korongolás azonos módja, a kiégetés hasonlósága, a díszítések továbbélése, valamint az edényformák fokozatos változása arra utal, hogy feltehetően ugyanaz a népesség élt ezen a településen mindvégig. Hogy miért tértek át egy másfajta agyag használatára a 12. század végén – 13. század elején, az egyelőre nem megválaszolható. KEYWORDS: JÁSZFÉNYSZARU, ÁRPÁDIAN AGE, CERAMIC PETROGRAPHY, XRD, WHITE POTTERY KULCSSZAVAK: JÁSZFÉNYSZARU, ÁRPÁD-KOR, KERÁMIA PETROGRÁFIA, XRD, FEHÉR KERÁMIA Bevezetés, a lelőhely és a régészeti háttér bemutatása Jászfényszaru Jász-Nagykun-Szolnok megye ÉNy-i csücskében fekszik, a Szőlők-alja néven ismert lelőhely pedig a város ÉK-i határában található (1. ábra A–B). Jászfényszaru környékére (kb. 30- 50 km-es körzet) földtani szempontból jellemző, hogy a folyóknak, elsősorban a Zagyvának köszönhetően többféle homokban, löszben és agyagban gazdag terület, illetve az üledékek különböző típusai is megfigyelhetők, főként a Jászfényszarutól északra eső területen. Az Északi- középhegység déli nyúlványai – amelyek a Gyöngyössolymosi Riolit Formáció, valamint a Nagyhársasi Andezit Formáció képviselői – egészen Petőfibánya és Lőrinci magasságáig a Zagyva partját kísérik dél felé (2. ábra). Mindezek alapján Jászfényszaru viszonylag változatos földtani környezetben helyezkedik el.