CSÁSZÁR ILDIKÓ A SZENTGOTTHÁRDI FEGYVERSZÁLLÍTÁSI BOTRÁNY SAJTÓVISSZHANGJA Köztudottan az írott sajtó megjelenésével gyorsabbá vált az információáramlás, melynek köszönhetően egyre több eseményről sze- reztek tudomást a világ polgárai, nem utolsósorban pedig a közvélemény irányításának és befolyásolásának egyik legnagyobb eszközévé nőtte ki magát. Tanulmányomban arra vál- lalkozom, hogy az 1928-ban kirobbant szentgotthárdi fegyverszállítási botrány visszhang- ját bemutassam. A kormányhoz közeli Budapesti Hírlap, a liberális Pesti Napló és a szoci- áldemokrata Népszava tudósításai révén ismertetem a kor magyar sajtóéletének működését, vizsgálom, mely külföldi államok újságjaiból veszik át az értesüléseiket, illetve hogyan pró- bálják befolyásolni a közvéleményt. A fegyverszállítási botrány ismertetése előtt szüksé- gesnek tartom felvázolni, hogy az 1920-as években hogyan működött a sajtó Magyaror- szágon, továbbá az ügy diplomáciatörténetét is részletezem. A súlyos trianoni békeszerződés aláírása után a magyar külpolitika szűk mozgás- térrel rendelkezett, ráadásul az ország mind gazdaságilag, mind katonailag, mind társadal- milag megbénult. A Bethlen-kormány feladata volt, hogy a megváltozott európai rendbe beilleszkedjen, illetve a fennálló hazai helyzetet kezelje, és megpróbáljon kitörni a külpo- litikai elszigeteltségből. A magyar külügy több alkalommal is sikertelenül próbált köze- ledni a környező államokhoz, 1922-ben azonban jelentős eredményt ért el azzal, hogy Magyarország felvételt nyert a Népszövetségbe, és 1924-ben a gazdaság stabilizálása cél- jából kölcsönt is kapott a szervezettől. A külpolitikai elszigeteltség egyik legnagyobb oka a kisantant magyarellenessége volt, így a Bethlen-kormány igyekezett minél jobb viszonyt kialakítani, elsősorban Jugoszláviával, mivel a három ország közül ezt tartották legerő- sebbnek, és ezzel az állammal volt a legkevesebb területi vitája Magyarországnak. 1 1925 végétől megindultak a magyar–jugoszláv tárgyalások, amelyre Bethlen István még, Olaszország kivételével, amely tartózkodó álláspontot képviselt ebben a kérdésben, a nagyhatalmak áldását is megkapta. 579 A MÚLTNAK KÚTJA 1 HORNYÁK Árpád: Magyar–jugoszláv diplomáciai kapcsolatok 1918–1927. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2004. 213. old.