133 Láng Benedek Szerelem, alkohol és szégyen: titkosírások a magánéletben a kora újkori Magyarországon * A kora újkori hazai titkosírásos források döntő hányada, mintegy 95%-a poli- tikai természetű. Jóllehet kétségtelenül beszélhetünk tudományos, magánéleti, kézműves, vallásos vagy alkímiai titkosírás-használatról is, az idetartozó iratok mennyisége elhanyagolható a politikai alkalmazáshoz képest. Utóbbi kategó- riába az államközi diplomácia, a befolyásos főnemesek belpolitikai természetű levelezése, az olykor összeesküvésbe, sőt felkelésbe torkolló nemesi szervezkedés, a tábornokok katonai üzenetváltása, a követjelentések és a kémkedés egyaránt beletartozik. 1 Míg e tág kategória a valaha készült sifrírozott források jelentős részét tömöríti, titokhasználatában és motivációit tekintve igencsak egyhangú. A politikai titkosírások – nem meglepő módon – elsősorban diplomáciai, kato- nai és politikai természetű titkokat rejtenek, a titkosítás oka pedig – ha lehet, még kevésbé meglepő módon – az üzenet hozzáférhetetlenné tétele a politikai vetélytársak számára. Jelentősen összetettebb képet mutat a fennmaradt forrásanyag többi része, a politikán és diplomácián kívüli titkosírás-használat. E dokumentumok eseté- ben jóval sokszínűbb a kriptográiai módszereket használó személyek társadalmi és politikai helyzete, célja, kriptográiai tudása és eszközhasználata. Ahogy egy korábbi cikkemben érveltem: a titkosírás-használók szélesebb társadalmi hátte- rét, eltérő attitűdjeit és céljait tanulmányozva nyílik leginkább lehetőség arra, hogy a rejtjelezés történetét visszaillesszük oda, ahova eredendően tartozik, a titkolózás (secrecy) kontextusába. Ha a kriptográia történetét többnek tekint- jük egy tudományos technológia puszta fejlődésénél és rekonstruáljuk a helyét a társadalmi tevékenységek komplex rendszerében, akkor a tudománytörté- net-írásnak ezt a hagyományosan „internalista” módon művelt területét társa- dalomtörténeti kontextusba tudjuk helyezni. 2 Az alábbi cikk ennek a komplex célegyüttesnek egy részét teljesíti, a 16–17. századi történelemnek olyan eseteit mutatja be, amelyek kriptográia-használata magánéleti természetű volt. * Kutatásaimat az OTKA K 101 544 támogatta, a cikket a Collegium de Lyon vendégszeretetét élvezve írtam. Kutatásaimhoz nyújtott segítségéért Kálmán Dánielnek mondok köszönetet. 1 A korszak titkosírásai iránt érdeklő olvasóknak az alábbi publikációk állnak rendelkezésére: R. Várkonyi 1999; Révay 1974, 1978; Tusor 2003; Vadai 2011; Vámos–Vadai 2013a, 2013b; Láng 2011a, 2013, 2014. 2 Láng 2011b. Korall 57. 2014. 133–147.