s zülethet-e bármiféle progresszív gondolat egy olyan kísérletből, amely a posztstrukturalizmus és egy egészen konkrét terület, nevezetesen egy sajátos, kritikai feminizmus összeházasításából indul ki, s eközben lényegében – kritikái szerint – éppen a poli- tikai cselekvés, de legalábbis az univerzalista alapokon nyugvó érve- lés kereteit számolja fel? 1 A válasz, húsz év távlatából talán az lehet, hogy inkább alaposan felforgatja azokat a kereteket, amelyeken belül a hagyományos feminista témák elgondolhatóak, így mindenekelőtt azt, hogy mi a nő. Azaz, hogy lehet-e és milyen következményekkel lehet beszélni egy ilyen átfogó kategóriára alapozva, annak nevében és érde- kében? Habár Butler szövege alapvető hivatkozott irodalom lett 1990-es meg- jelenését követően, nem csupán a feminizmuson belül, de számos egyéb posztmodern iskola hívei és ellenfelei körében is, itt mégsem azzal fog- lalkozom, hogy mit jelent(ett) a feminizmus(ok) számára a Problémás nem című kötet. 2 Inkább az a kérdés foglalkoztat, hogy jelenthet-e vala- mit a politológiának, s ha igen, hogyan. Ez pedig szinte elkerülhetet- lenül félreolvasáshoz vezet, még akkor is, ha nem mondunk le arról az igényről, hogy olvasatunkkal utat nyerjünk az eredeti szöveghez. Mindenesetre a továbbiakban úgy kísérelek meg közelíteni a Problémás nemhez, mint egy élő szöveghez, valamihez, ami mozgásban van vagy mozgásba hozható – több kontextusban is. Ez a mozgásba hozás meg- felel a Butler-féle szubverzió politikai gyakorlatának, ami elsősorban 1 Butler 2006, 9–10. 2 I. m. Horváth Szilvia Zavart keltő szövegek Judith Butler: Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása