Tóth Dorina Anna TANÍTÓK FRONTON, TANÍTÓK OTTHON – AZ I. VILÁGHÁBORÚ MIKROTÖRTÉNETI MEGKÖZELÍTÉSBEN HUNGARIAN TEACHERS AT THE WORLD WAR I. AND TEACHERS AT THE HOMEFRONT Absztrakt Tanulmányom az első világháború magyar népoktatásügyről, illetve a néptanítók háborús magatartásáról szól. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy hogyan viszonyultak egymáshoz a besorozott és az itthon maradt tanítók, miként tartották egymással a kapcsolatot. Ehhez első világháborús pedagógiai folyóiratokat vontam tartalomelemzés alá, továbbá vizsgáltam a tábori leveleket, magánlevelezéseket. A népoktatásügyi statisztikai adatok a vallás és közoktatásügyi miniszternek 1914−1918ig benyújtott jelentéseiből származnak. A tanítóra  bárhol legyen  új feladatok vártak a háború alatt. Noha a néptanítók 40%a fegyverben volt, az oktatás mégis szervezetten folyt tovább a helyettesítéseknek köszönhetően. A háború alatt különös gondot fordítottak a felnövekvő generáció nevelésére, új nevelési célokat fogalmaztak meg: a tanítókra nagy felelősség hárult, s megkétszereződött munkájuk. A besorozott tanítókra is új kihívások vártak, legfőbb ezek közül: túlélni a háborút. A fronton szívesen emlékeztek régi iskolájukra, diákjaikra – több tanító lehetőségeihez mérten tartotta a kapcsolatot az iskolával és tanítványaival is, ezzel csillapítva honvágyukat. A tanítók szerepköre (iránymutatás, vigasztalás) sokszor a katonák között is megmaradt, hirdették a tanítói ethoszt. A kettészakadt tanítótársadalom szinte tudomást sem véve az elszakadásról egységként definiálta önmagát: tanítói hitvallásuk sorsközösséggé kovácsolta őket. 1. KITEKINTÉS. TANÍTÓK A SEREGBEN: MINISZTERI RENDELETEK ÉS STATISZTIKÁK Jankovich Béla 1913. február 9től államtitkári pozíciót töltött be a kultuszminisztériumban, majd 1913. február 26tól 1917 júniusáig vallás és közoktatásügyi miniszter volt. A háború kitörése után szeretett volna tisztában lenni az összes (nem csak állami) tanító tevékenységével. A 32.884/915. számú rendeletében kifejtette, hogy a királyi tanfelügyelőktől várt jelentésekben főként milyen tartalmakra kíváncsi. Ezek a következők voltak: 1. a tanfelügyelő kerületében hány nem állami tanító vonult hadba, 2. a hadbavonult nem állami tanítókat hogyan helyettesítették, 3. hol és hány iskola maradt helyettes nélkül, 4. miként vettek részt a nem állami tanítók az iskolában és az iskolán kívüli háborús viszonyok által előidézett munkában (mint népgondozás [szociális munka], adományok gyűjtése). 5. hol helyezték el azon nem állami iskolákat, amelyek kiszorultak az addigi épületükből, 6. a háború ideje alatt mi volt jellemző a nem állami iskolák tanulói iskolalátogatására. 1 1 Magyarország közoktatásügye az 1914. évben. 1917. 20–21. o.