54 FERENC VIKTÓRIA MAGYAR VAGY UKRÁN NYELVī ÜGYINTÉZÉS? JOGISMERET, JOGTUDATOSSÁG ÉS NYELVVÁLASZTÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI A KÁRPÁTALJAI MAGYAROK KÖRÉBEN Az ukrajnai nyelvpolitika tágabb kontextusa Az egyes államok kisebbség- és nyelvpolitikáját mindig a legnagyobb kisebb- ségi csoporttal kapcsolatos célok határozzák meg. Ukrajna – s ezen belül a kárpátaljai magyarok – esete nagyon sajátos: mivel az ország lakosságának majd 30%-a orosz anyanyelvĬ, és több nyelvhasználati szintéren (média, gaz- daság) még mindig erĞs az orosz nyelv dominanciája, ezért a nyelvpolitika fĞ kérdése az orosz nyelv státuszának rendezése, mindez pedig erĞsen rányom- ja bélyegét más (kisebb létszámú) kisebbségek – mint a kárpátaljai magyarok – nyelvi jogainak érvényesülésére. 1 Ukrajna függetlenségének kikiáltása óta két egymásnak feszülĞ erĞ formálja a nyelvpolitikai gondolkodást és cselek- vést: az orosz ajkúak egyrészt úgy vélik, hogy Ukrajna nyelvpolitikájának az ország de facto kétnyelvĬségén kellene alapulnia, s az orosz nyelv egész Ukrajna területén második államnyelvi státuszt érdemelne, 2 ezzel szemben az ukránok saját (európai összehasonlításban megkésett) nemzetépítésükön dolgoznak, amelyben az államnyelv pozícióinak megerĞsítése központi cél- ként tételezĞdik. 3 ElĞbbiek véleménye szerint az agresszív ukránosítás ve- szélyezteti az orosz ajkú közösség kisebbségi és nyelvi jogait, szembemegy a demokratizálódás és az emberi jogok elveivel, 4 utóbbiak viszont úgy vélik, az orosz közösség nyelvi jogainak erĞsítése az államnyelv helyzetét fenyegeti, ezért bár a diskurzusok szintjén a kisebbségi nyelvi jogok támogatása mellett 1 CSERNICSKÓ István – FERENC Viktória: Transition in language policy of Ukraine (1989– 2014), In: LAIHONEN, Petteri – SLOBODA, Marián – ZABRODSKAJA, Anastassia (eds.): Sociolinguistic transition in former Soviet and Eastern Bloc countries. Recent developments two decades after the regime change, Peter Lang’s series Prague Papers on Language, Society and Interaction / Prager Arbeiten zur Sprache, Gesellschaft und Interaktion, Prague, megjelenés alatt. 2 ǸУǹЫǸ, ВȜșȜȒȩȚȩȞ: ȍȕȩȘȜȐȩȓ ȖȒȓȜșȜȑȖȖ Ȑ ȡȘȞȎȖțȟȘȜȚ ȝȜșȖȠȖчȓȟȘȜȚ Ȗ ȖțȠȓș- șȓȘȠȡȎșȪțȜȚ ȒȖȟȘȡȞȟȎх [Nyelvi ideológiák az ukrajnai politikai és intellektuális dis- kurzusokban], ОȠȓчȓȟȠȐȓнныȓ ȕȎпȖȟȘȖ, 2007/1, 296–316. p. 3 PAVLENKO, Aneta: Multilingualism in Post-Soviet Successor States, Language and Linguistic Compass, 2013, 7/4, 262–271. p. 4 BESTERS-DILGER, Juliane (ed.): Language Policy and Language Situation in Ukraine: Analysis and Recommendations, Peter Lang, Frankfurt am Main, 2009; KULYK: i.m., 296–316. p.