156 ADALÉKOK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJÁNAK VÁLTOZÁSÁHOZ Dr. Kocziszky György egyetemi tanár, intézetigazgató Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet A gazdasági fejldéssel és növekedéssel foglalkozó szakirodalom napjainkban kiemelt figyelmet fordít a kutatásra, fejlesztésre és az innovációra (Ács, etc. 2000; Anselin, 1988; Dry, 2005; Inzelt & Szerb, 2003). A K+F+I nagysága, valamint az adott földrajzi térség (régió) gazdasági teljesítménye, az ott élk életszínvonala, életminsége között szignifikáns összefüggés van (Malecki, 1997; Moulaert & Seika, 2003). Ezért mind állami, mind helyi szint (decentralizált, vagy dekoncentrált) közigazgatás, a fejlett országok jelents erfeszítést tesznek a K+F+I potenciáljuk javítására. A K+F+I sokszerepls; a köz- és a magánszféra egyaránt hatást gyakorolhat aktivitására, ill. tovagyrz hatásaira. Hazánkban különböz okok miatt az elmúlt két évtizedben felértékeldött az állam szerepe: • az innováció célrendszerének definiálásában (pl.: hozzáadott érték növelésében, ágazat preferálásában, stb.); • az innovációhoz kapcsolódó jogszabályi feltételek megteremtésében (pl.: szellemi tulajdon jogi védelme, eljárások szabályozása, stb.); • az állam és a magánszféra közötti együttmködés szabályozásában; • a K+F+I transzferek támogatásában; • az innovációs monitoring rendszer kiépítésében; • a K+F+I megbízások generálásában, az innovációs pályázatok rendszerének mködtetésében, források biztosításában; • az innováció regionális rendszerének fejlesztésében. Nem véletlen, hogy szupranacionális, nemzeti és regionális, továbbá vállalati szinten egyaránt készülnek K+F+I stratégiák, programok, ill. projektek. A kutatás (K), a fejlesztés (F), valamint az innováció (I) összevont mérésének, a mérszámok összehasonlításának a kérdéseivel foglalkozó jelents számú szakirodalom közel sem egységes az indikátorok számában, a számszersítés módszerében. Egységes álláspont alakult ki viszont a mérési szintek vonatkozásában (1. ábra).