89 FONS XX. (2013) 1. sz. 89–109. p. BOTLIK RICHÁRD I. FERDINÁND (1526–1564) KIRÁLY LONDONI VÁLTÓJA 1543-BÓL — A BUDAI VÁR ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG TÖRÖK ALÓLI FELSZABADÍTÁSÁNAK TERVÉRE NYÚJTOTT ANGOL SEGÉLY TÖRTÉNETI HÁTTERÉRŐL 1541 — Buda eleste — a kora újkori Magyar Királyság történelmének megha- tározó dátuma, az Oszmán Birodalom tartós magyarországi berendezkedésének kiindulópontja. Ahogyan Nándorfehérvár 1521. évi eleste, vagy az 1526. évi mohácsi csata, úgy Buda elfoglalása is kétségtelenül mérföldkő, viszonyítási alap a közép-európai történelem sodrában. Nándorfehérvár és Mohács kapcsán a legtöbb történettudományi értekezés konklúziója az, hogy a kulcsfontosságú vár elvesztéséből, vagy az ütközetben elszenvedett vereségből még nem feltétlenül következett a Magyar Királyság összeomlása. A közgondolkodás Buda 1541. évi oszmán birtokbavételét az ország három részre szakadásával azonosítja. A tör- ténelmi helyzet — a korábbi, Magyarországot ért török csapásokhoz hasonlóan — 1541-ben is árnyaltabb volt, mert I. Szülejmán (1520–1566) szultán ugyan hát- rahagyott védőket a budai várban, de komolyabb óvintézkedést nem tett. Mindez magyarázatot ad az 1542. évi keresztény hadjárat kezdeti sikerére, az erősség akadálytalan megközelítésének tényére. I. (Habsburg) Ferdinánd magyar-, cseh- és római király minden lehetséges eszközt megmozgatott a stratégiailag kiemel- kedő Buda várának megszerzéséért Szapolyai János (1526–1540) magyar király 1540-ben bekövetkezett halálát követően. Az 1541. évi erőpróba után Ferdinánd már a következő évben, 1542-ben — az európai hadszínterek léptékben mérve — jelentős létszámú, nagy harctéri tapasztalattal rendelkező katonákból álló koalí- ciós keresztény sereget szervezett, hogy azonnal visszavívhassa, felszabadíthassa Budát. A soknemzetiségű keresztény seregbe még a távoli Angliából is érkeztek katonák és magas rangú megigyelők. A közlemény nem tárgyalja részletesen az 1542. és 1543. évi hadjáratokat, mivel kiváló hadtörténelmi tanulmányok és monográiák már feldolgozták ezen eseményeket. 1 Az angol szemszögből látott 1 A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012- 0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program — Hazai hallgatói, illetve kutatói szemé- lyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg. Kutatásomat A1-MZPD-12-0030 pályázati azonosító szám