AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 53 (2004) 3–4 367–376 Postai cím: HOSAM E. H. T. BAYOUMI, Szent István Egyetem Környezettudományi Dok- tori Iskola, 1111 Budapest, Budafoki út 59. E-mail: kecskes@mpv.huninet.hu Enzimaktivitások és a fluoreszkáló pszeudomonasz csíraszámok változása a fehér lóhere (Trifolium repens L.) rizoszférájában sókezelés (NaCl) hatására 1 A. A. KHALIF, 1 H. ABDORHIM, 1 HOSSAM. E. A. F. BAYOUMI, 2 FÜZY ANNA és 1 KECSKÉS MIHÁLY 1 Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő–Budapest és 2 Rhizobiológiai Kutatórészleg, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest A talajlakó mikroorganizmusok termelte intra- és extracelluláris enzimek ka- talizátorként befolyásolják a tápanyag-körforgalomban szerepet játszó folyama- tokat, minőségüktől és mennyiségüktől függően alkalmasak lehetnek a teljes vagy specifikus mikrobiális aktivitások becslésére is (MIKANOVÁ et al., 2001). Az enzimek között a foszfatáznak a növények táplálásában betöltött szerepe a leginkább közismert. A proteineknek a proteázok általi hidrolízise a talajban lejátszódó szerves-N-körforgás egyik fontos lépése, amely eredményesen járul hozzá a talaj termékenységének megtartásához. Az állati, növényi és mikro- biális anyagok bomlása során az amidok hidrolízisét az ureáz és az amidáz vég- zi (DASH & PANDA, 2001). A β-glükozidázok fontos szerepet játszanak a cellu- lóz glükózzá történő teljes lebontásában. A dehidrogenáz és a kataláz enzimek a redoxfolyamatok általánosan elterjedt katalizátorai, mennyiségük szintén a talaj mikrobiális aktivitására utalhat. (TABATABAI, 1982; ANTAL & ANTON, 1986; ANTON et al., 1994). Az ozmolaritás a mikroorganizmusok élettani környezetét meghatározó egyik legfontosabb tényező, mely közvetlenül befolyásolja a talaj termőképes- ségét is. BATRA és MANNA (1997) közönséges sós, alkalikus és sós–alkalikus talajban fehér lóherével in vitro vizsgálta a sótartalomnak a rizoszférában élő fluoreszkáló pszeudomonasz populáció sűrűségére és az enzimaktivitásokra ki- fejtett hatását. Mások kimutatták, hogy növekvő sókoncentráció hatására a Gram-pozitív baktériumokban a prolin (BROWN, 1978), a Gram-negatív bakté- riumokban pedig a glutamát (HUA et al., 1982) halmozódik fel, és a rizoszféra mikrobiális összetétele a talajállapottal összefüggésbe hozható (BIRÓ et al., 2002). SAKAI és munkatársai (1995) szervetlen ionok hatását vizsgálták tápta- lajban a Pseudomonas putida és a P. fluorescens szaporodására, melyeket ma- gas és alacsony sókoncentrációjú talajban termesztett spenótgyökerekből izolál-