5 ELŊSZÓ A Bevezetés az etikába felsŋoktatási tankönyv nem önálló filozófiai eti- ka, hanem az etikai gondolkodás vázlatos térképe. Célja: fogalmi és mód- szertani alapokat nyújtani az etika alapvetŋ kategóriáinak és az etikai gon- dolkodásmódoknak az elsajátításához, és kimutatni a közismert etikai elmé- letek és kategóriák kapcsolódási lehetŋségeit az alapvetŋ emberi viszonyok- hoz és életvezetési tendenciákhoz. A tankönyv szerkesztésmódja kiemeli az etikai szemléletmódok legfontosabb vonásait, az egyes szemléletmódok szellemében megfogalmazott erkölcsi ítéletek típusait, és példákat mutat be az etikai irányzatok neves képviselŋinek gondolatmenetébŋl. Az értelmezés és alkalmazás egységének jegyében a tankönyv az egyes témakörök tárgyalá- sában felvetett kérdésekkel és gyakorlati példákkal igyekszik hozzásegíteni az olvasót ahhoz, hogy a gyakorlati erkölcsi problémákkal szembesülve a különbözŋ élethelyzetek jellegzetességeinek megfelel ŋen képes legyen he- lyesen megválasztani az értelmezés elméleti kereteit. A tankönyv úgy tárgyalja az etikai szemléletmódokat, mint: 1. a törté- nelmi korok erkölcsi tapasztalatának; illetve 2. az erkölcsi tudat mindennapi erkölcsi gyakorlatának interpretációit, amelyek az erkölcsi viszony egy-egy lényeges mozzanatát állítják elŋtérbe. Ilyen mozzanatok (életviszonyok) a cselekvŋ oldalán: a személyre szabott rendeltetés, a legszélesebb körť hasz- nosság, az egyetemes jószándék, érték-irányultság, önmegformálás és fele- lŋsségvállalás, illetve a kommunikatív megegyezésre való hajlandóság. Mindezeknek a mozzanatoknak megfelelnek a társas együttélés világában a szerep-elvárások, a hatékony jóság-igények, a morális imperatívuszok (köte- lességek), az érték-élmények (és felismerések), az életeszmények, a felelŋs- ségvállalások és érvényességigények. Bár többnyire egyikük sem képes telje- sen és mindenre kiterjedŋen meghatározni az életvezetést, mégis mindenik- nek egyaránt megvan a maga kötelezŋ erejť érvényessége az ember életé- ben, ami azt is jelenti, hogy, mindenik méltán pályázik a „meghatározó eti- kai szempont” státusára, mihelyt adottak érvényesülésének feltételei. A szerzŋ