1 Barátból ellenség – ellenségből barát (?) A magyar–jugoszláv párt- és államközi kapcsolatok (1945–1956) Vukman Péter A mпsodik vilпghпborút követĪen meglehetĪsen asгimmetrikus keretek köгött indultak újra mind a magyar–jugosгlпv пllamköгi kapcsolatok, mind a Magвar Kommunista Pпrt (MKP) és a Jugosгlпv Kommunista Pпrt (JKP) köгti pпrtkapcsolatok. A nehéгségek ellenére egвre intenгívebbé vпló és elmélвülĪ kötelékek 19Ő8 tavasгпn, aг éleгĪdĪ sгovjet–jugosгlпv – tпboron belüli „hideghпborús” – konfliktus követkeгtében vettek drпmai fordulatot. Sгk mпsfél év alatt a kétoldalú pпrt- és пllami érintkeгés sгinte teljes lenullпгódпsпnak lehetünk tanúi. Aг elhidegülést követĪ lassú, fokoгódó és elhúгódó normaliгпlódпsra Sгtпlin halпla (19ő3. mпrcius ő.) utпn kerülhetett csak sor, de az 1956-os forradalom kitörésével a kétoldalú kapcsolatok hullпmgörbéje ismételten lesгпlló пgba került. Tanulmпnвomban eгen eseménвdús és fordulatokban gaгdag évtiгed bemutatпsпra tesгek kísérletet. A hangsúlвt a pпrtköгi kapcsolatokra helвeгem, és elsĪsorban aг MKP, majd a jogutód Magвar Dolgoгók Pпrtjпnak (MDP) veгetĪségi irataira (Politikai Biгottsпg, Köгponti VeгetĪség és Titkпrsпg) tпmasгkodom. Aг пllamsгocialista berendeгkedés orsгпgokat rendsгerspecifikus vonпsként jellemeгte aг пllampпrt és a pпrtпllam fogalmi kettĪse, ígв a pпrtkapcsolatok alakulпsa elvпlasгthatatlan volt aг пllamköгi folвamatoktól és vice versa. Mindeг megkerülhetetlenné tesгi a pпrt- és пllamköгi kapcsolatok egвüttes tпrgвalпsпt. A jelen tanulmпnв kereteit ugвanakkor sгétfesгítené, ha a kétoldalú érintkeгések minden egвes aspektusпra résгletesen is kitérnék, ígв annak egвes sгegmenseit résгletesebben tпrgвalom, míg mпs résгtémпkra csak érintĪlegesen utalok. Követkeгtetéseimet fĪként magвarorsгпgi levéltпri forrпsokra (aг Állambiгtonsпgi Sгolgпlatok Történeti Levéltпra, a Magвar Nemгeti Levéltпr Orsгпgos Levéltпra és a Politikatörténeti Intéгet Levéltпra) alapoгom. A magвar levéltпri iratokból nвerhetĪ képet belgrпdi levéltпri kutatпsaim (Arhiv Jugoslavije, Diplomatski arhiv Ministarstva spoljnih poslova) eredménвeivel egésгítem ki. Egвes résгtémпkat illetĪen (különösen aг 19Őő–19Ő7 és aг 19ő3–19ő6 köгti idĪsгakra vonatkoгóan) a magвar és a sгerb történetírпs eredménвeire is kellĪ mértékben tпmasгkodhattam. A párt- és államköгi kapcsolatok alakulása (1945–1948) A mпsodik vilпghпborút követĪen két korпntsem egвenrangú fél köгött keгdĪdött meg a pпrt- és пllamköгi kapcsolatok újbóli felvétele. Miköгben a vilпghпborúból Jugosгlпvia a gвĪгtesek oldalпn, teljes sгuverenitпsпt vissгanвerve került ki, Magвarorsгпg hпborús vesгtesként fejeгte be a harcokat. A Mosгkvпban 19Őő. januпr 20-пn alпírt fegвversгüneti egвeгménв értelmében nemгetköгi ellenĪrгés és katonai megsгпllпs alп került. Sгuverenitпsпt csak aг 1947. februпr 10-én Pпriгsban alпírt békesгerгĪdés sгeptember 1ő-i életbeléptetésével nвerte vissгa. A köгtes idĪsгakban a sгovjetek пltal dominпlt Sгövetséges EllenĪrгĪ Biгottsпg (SZEB) teljhatalmú úrként ténвkedett aг orsгпgban, érdemben belesгólva nemcsak a külpolitikai, hanem a bel- és gaгdasпgpolitikai kérdésekbe is. Jóvпtételi igénвe érvénвesítése végett Jugosгlпvia albiгottsпgot, egésгen pontosan jóvпtételi missгiót tarthatott fenn a biгottsпg mellett. A sгovjet katonai megsгпllпssal Magвarorsгпg egвértelmen a Sгovjetunió érdeksгférпjпba került, még akkor is, ha eг keгdetben nem jelentett aгonnali és teljes bolseviгпlódпst, és a A tanulmпnв megírпsпhoг aг Orsгпgos Tudomпnвos Kutatпsi Alap posгtdoktori ösгtöndíja (OTKA PD 108386) nвújtott segítséget.