HERZBERG TÉNYEZėK A PÉCSIKÖZGÁZON HERZBERG FACTORS AT THE ‘PÉCSIKÖZGÁZ’ 1 SIPOS NORBERT PhD hallgató, fĘiskolai tanársegéd Pécsi Tudományegyetem, Közgazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástani Doktori Iskola Eötvös József FĘiskola, Műszaki és Közgazdaságtudományi Kar, Gazdaságtudományi Intézet Abstract The study focuses on the human resource-management, more precisely on the analysis of the labour market situation questions of those newly graduated at the University of Pécs, Faculty of Business and Economics (UP FBE). The Graduate Follow-up System survey is one of the key tools for the proper analysis of the higher education institutions’ capabilities to form and offer formations to young people which allow a high level labour market fit. The recent changes in the Hungarian Higher Education System and the Education System itself (mainly the Bologna Process) influence directly the students to expect more from their studies and indirectly the institutions to act differently toward their actual and potential students. There are several motivator models, but the Herzberg two factor theory can be applied with great results, because a new combination of the motivator and hygiene factors can be used to determine the specifications of the UP FBE graduates. This can be useful for the future graduates and for the University of Pécs, too. 1. Bevezetés A tanulmány a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának (PTE KTK, Pécsiközgáz) végzett hallgatói körében lefolytatott Diplomás PályakövetĘ Rendszer (DPR) kutatás eredményeire épül. A felsĘoktatási intézmények között megfigyelhetĘ éles versenyben nagy jelentĘséggel bírnak a DPR tanulságai, hiszen ennek eredményei fokmérĘi az adott oktatási intézményeknek. A végzett hallgatók munkaerĘpiacra való kilépéssel kapcsolatos információk visszajelzést adnak a képzĘ intézményeknek. A diploma megszerzése és az elhelyezkedés között eltelt idĘ összehasonlítása, a nettó átlagkereset, a munkához szükséges tudás kapcsolódása a szakmához az adott képzés vagy intézmény minĘsítésére is használható, továbbá segítséget nyújt az intézményeknek az oktatáshoz szükséges, és a versenyképességet biztosító tényezĘk azonosításához. Ezeket az eredményeket felhasználva az intézmények képesek végrehajtani a szükséges változtatásokat, hogy a lehetséges hallgatók közül minél többhöz juttassák el az üzenetet: „A nálam szerzett tudással sikeres leszel a munkaerĘpiacon”. Ha az egyik intézmény hallgatói hamarabb tudnak elhelyezkedni, akkor az az intézmény versenyképesebb, és valószínűsíthetĘen a végzettek jobban megfelelnek a munkaerĘpiac igényeinek, ami minden felsĘoktatási intézmény célja és feladata. Ez nem egyszerű, hiszen legalább 3-Ő éves eltolódás figyelhetĘ meg (a képzési idĘ hossza miatt) egy új képzés eredménye és a dinamikusan változó munkaerĘ-piaci igények között. Tágabb értelmezésben a politikai és gazdasági stratégiai tervezési folyamatban is elengedhetetlen a megfelelĘ felsĘoktatási rendszer fenntartása és a kulcselemek azonosítása, amelyet a munkaerĘ-piaci igényeknek megfelelĘ finanszírozással tesznek működĘképessé. A strukturális feltételeket a 200ő. évi CXXXIX. törvény a felsĘoktatásról szabályozza. A törvény öt bekezdése foglalkozik az intézményeknek a stratégiai tervezéshez szükséges információkat nyújtó pályakövetés feladataival: 1 ‘Pécsi Közgáz’ is the informal, local name for the University of Pécs Faculty of Business and Economics (commonly abbreviated in English as UP FBE)