ÖNKORMÁNYZATI ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK NEMZETKÖZI KÖRKÉP ÉS A DÉL-DUNÁNTÚLI TAPASZTALATOK Szerkesztette: Zsibók Zsuzsanna KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS ENERGETIKAI FEJLESZTÉSEK MAGYARORSZÁGON ÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON * Finta István – Kovács Sándor Zsolt Előzmények, hazai forrásra támaszkodó fejlesztések az energetikában Az Európai Unió energetikai célkitűzéseinek, továbbá az ország jól felfogott energia- és környezetvédelmi politikájának megfelelően, valamint a közelgő uniós csatlakozás je- gyében már 2003-ban nemzeti forrásból táplálkozó program indult. E program neve a Nemzeti Energiatakarékossági Program 1 (NEP) volt. 2003-ban 3,5 milliárd Ft, 2004-ben 2,1 milliárd Ft állt a NEP rendelkezésére. A program ebben az időszakban alapvetően a lakossági fűtéskorszerűsítési és épület-hőszigetelési célokat támogatta. 2005-ben forrás- hiány miatt nem került sor a program meghirdetésére. 2006-ban a – folyamatos csökke- nést mutató – 1,2 milliárd forintos keretből 800 millió forintot kívántak az energiahaté- konysági és 183 millió forintot a megújuló energiaforrások felhasználását célzó támoga- tásokra fordítani. A pályázatokat 2007-ben is meghirdették, majd 2008-ban 1,6 milliárd forintos keretet biztosítottak és öt különböző pályázatra bontották a támogatási rend- szert. 2009-ben négy pályázati célkitűzésre (nyílászárócsere és/vagy nyílászáró utólagos hőszigetelése, fűtés és/vagy használati melegvíz-ellátás korszerűsítése, utólagos hőszi- getelés, megújuló energiaforrás hasznosítása) 1,5 milliárd Ft állt rendelkezésre (BUZÁS, 2009). 2010-ben létrehozták a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR), melyen keresztül jól beha- tárolt, kellően széles körű és valóban kiszámítható szén-dioxid-kibocsátást csökkentő" fejlesztéseket támogatott a magyar állam, ami jól tükrözi a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában lefektetett célokat. A rendszeren belüli elosztás, a források kihelyezésének késedelme és módja, valamint a pályázatok kiírása körüli bizonytalanságok azonban azt mutatják, hogy a rendszer mögül hiányzott a hosszú távú, ütemtervvel megtámogatott forrás-kihelyezési stratégia, hiányoztak a konkrét, számszerűsíthető célok. Egy ilyen stratégia és a hozzá tartozó ütemterv – ha úgy tetszik – cselekvési terv lett volna a hosz- szú távú, hatékony forráskihelyezést lehetővé tevő, normatív alapon működő ösztönző * A tanulmány a TÁMOP-4.2.1. B-10/2/KONV-2010-0002 számú „A Dél-dunántúli régió egyetemi ver- senyképességének fejlesztése” című kutatás keretében készült. 1 1107/2009. (X. 8.) Korm. Határozata a 2010-ig terjedő energiatakarékossági és energiahatékonyság- növelési stratégiáról