PETE JÓZSEF: Változások Magyarország vallási „térképén” .In: Tésits Róbert, Alpek Ű. Levente (szerk.): A mi geográfiánk: Tóth József emlékezete. 632 p. Pécs: Publikon Kiadó, 201ő. pp. 13ő-146. (Geographia Pannonica Nova ; 18.) (ISBN:978-615-5457-43-2) PETE JÓZSEF: Változások Magyarország vallási „térképén” 1. Problémafelvetés A 2011-es magyarországi népszámlálás nyers adatai igen elszomorító képet nyújtanak a népesség, a hívĘk és a katolikusok számának csökkenésérĘl. Azonnal megkezdĘdött az adatok értelmezése, magyarázata – pro és kontra (v. ö.: FÁY Z. 2013.). Fontosabb azonban a rendelkezésre álló adatok mélyebb elemzése, mely szerint a népszámlálási adatok egy másfajta vallásosságról nyújtanak valós képet. A korábbiaknál élesebben mutatkoznak meg ugyanis a katolikus/vallásos és nem vallásos népesség demográfiai jellemzĘinek sajátosságai, reményt nyújtva egy reálisabb alapokon történĘ építkezésre. 1.1. Viták a 2011. évi népszámlálás vallási adatai körül 1.1.1. ElĘzmények A 2009. évi űXXXIX. törvény nem kívánta megkérdezni a népesség vallási összetételét – összhangban az Unió rendeletével (NÉP- ÉS LAKÁSSZÁMLÁLÁS 2008.) – ám a viták már ekkor fellángoltak az intézkedés körül (GYEREKSZÁM 2009.). A második Orbán-kormány módosította a törvényt, így a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdés bekerült a népszámlálási ívbe 2010-ben (30ő/2010 Korm. Rend. V.ö.: KÖRTVÉLYESSI ZS. 2010.). A népszámlálást megelĘzĘen az egyházak meg is kezdték kampányukat híveik körében a vallási kérdés megválaszolása érdekében (KAMPÁNY 2011. ERDė P. 2011. SZÁMLÁLÓŰIZTOS 2011. JMPOINT.HU. VÁLLALJÁK 2011. TISZTELT 2011. TITOK 2011. LEVÉL 2011.). 1 Ugyanakkor a viták is tovább gyĦrĦztek a kérdés körül (PELLE J. 2010.). A kérdésfeltevés azonban eltért a 2001. évitĘl, amit vallásszociológusok kifogásoltak is! 1.1.2. Tények 2013. március 28-án, nagypénteken jelentek meg a népszámlálás legfontosabb adatai, közte a vallási adatok is. (1-2. ábra.) Szinte rögtön a megjelenés napján heves polémia tárgyát képezték ezek az adatok. 1 MegjegyzendĘ, hogy egyes vélemények szerint e kampányok elítélendĘk, mivel ezek révén „torz” vallási adatok születhetnek, ugyanakkor a nemzetiségek kampányát ( SOKSZÍNĥ 2011.) nem kommentálták. Ugyanakkor egészen extrém torzítást javasoltak egyesek a nemzetiségi adatok kapcsán ( IVÁNYI G. 2011.). A kampány „eltorzulását” jelentették a különbözĘ mémek megjelenései is (NYUSZTAY M. 2011).