1 AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG TÁMOGATÁSI PRIORITÁSAI (2014-2020) ÉS A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ HÚZÓÁGAZATAI (Priorities in development policy of EU and Hungary 2014-2020 and key sectors in South Transdanubian Region) JARJABKA ÁKOS – BALOGH GÁBOR Kulcsszavak: támogatási prioritások, Európai Unió (EU), Dél-Dunántúl, kitörési pontok, innováció, fejlesztési irányok A tanulmány célja, hogy áttekintse az Európai Unió 2014-2020 közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztéspolitikai prioritásait, és ezt összevesse a magyar politikában megtalálható irányvonalakkal. Az uniós és országos szintű tervek ismertetését követően NUTS 2-es i , azaz regionális szinten kerülnek elemzésre a Dél- dunántúli Régió jelenlegi adottságai, valamint az erre a térségre vonatkozó fejlesztéspolitikai dokumentumok. A tervek, stratégiák szintetizálására irányuló vizsgálat konklúziója, hogy a jövőben fontos szerep jut a helyi szakemberekre alapozott innovatív, tudásalapú, kreatív iparnak, a környezetipar és az egészségiparnak a Dél- Dunántúlon. Ezeken a területeken érzékelhető gazdaságpolitikai szándék a fejlesztésre, és itt várhatók jelentős támogatások az EU-tól, amelyeket a régió – adottságai alapján – képes lehet hasznosítani, s így erősségeit jobban kihasználhatja a jövőben. (A tanulmány a Dél-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség ii által szervezett – „Az EU és Magyarország 2014-2020 közötti tervezési időszakára vonatkozó támogatási prioritásai” című, 2012. február 1-2-án megrendezett –workshop vitaindító anyaga volt.) Az Európai Unió prioritásai (2014-2020) A fejezet az EU fejlesztéspolitikai koncepciójának új irányait, reformját és költségvetését ismertetia 2014-2020 közötti tervezési időszakra vonatkozóan, valamint kitér akelet-közép-európai térség sajátosságaira. Új elemek az európai fejlesztési paradigmában Magyarország szempontjából fontos kérdés az EU fejlesztéspolitikájának alakulása. Az EU-ban megtalálható mind a konvergencia mind a divergencia jelensége, ezek különböző intenzitással és más-más területi szinteken jelentkeznek. (Bachtler – Gorzelak2007)A konvergencia elsősorban az EU tagállamai között érvényesül, míg a divergencia inkább egyes országokon belül jellemző. Számos tanulmány foglalkozik az EU 27 tagállamának (EU-27) kohéziós és fejlesztéspolitikai kérdéseivel, ezeknek sikerességével, ill. sikertelenségével. A fő kérdés, hogy a felzárkózáshoz mennyiben tudnak hozzájárulni az EU strukturális alapjai és a