2. nem fogható (jól s egyáltalán) a magyar tévé- s rádióadás; 3. a román nyelv káros hatása itt kissé másként mutatkozik, mint Románia más részén, hol élnek ugyan magyarok, de nem ennyire egy tömbben, s nem ennyire távol az anyaor- szágtól ; 4. az itteni gazdasági-társadalmi állapotok kedvezőtlenek az anyanyelvi művelődést s annak hagyományait tekintve. Jegyzet * Fontosnak tartom jelezni, hogy a nyelvmüvelés érdekében több intézmény, szervezet is sokat tesz Erdélyben, de az AESZ (az EMKE önállósult tagszervezete) az, mely határozot- tan ezt tartja feladatának. Bartha Csilla „Mindég csak magyarú beszélünk ALL THE TIME" - Magyarnak lenni „túl a Kecegárdán" 1 A címben szereplő mondaton belüli kódváltás, a kétnyelvűségi univerzálék egy igen gyakori típusa; a megnyilatkozás információtartalmát is számításba véve azt jelzi, hogy a kétnyelvű- ség problémaköre rendkívül bonyolult elméleti és gyakorlati kérdéseket vet föl. Először tehát néhány olyan, a kétnyelvűség elméletével kapcsolatos kérdésre kívánom ráirányítani a figyelmet, melyek tisztázása a nyelvművelői gyakorlat hatékonyabbá tétele szempontjából sem érdektelen. Majd pedig az általam 1987 óta vizsgált detroiti magyar közösség nyelválla- potáról és a jelenlegi helyzetet befolyásoló tényezőkről számolok be azt is bizonyítandó, hogy a régión kívül, jelen esetben az Egyesült Államokban élő magyar kisebbségek nyelv- használata ugyanabban az elméleti-módszertani keretben vizsgálható, mint a szomszédos államokban élő magyarságé. Az elméleti kérdések körüljárása/tisztázása a kétnyelvűségi alapkutatások feladata. Az eredményeknek viszont tükröződniük kell a nyelvművelés, nyelvtervezés gyakorlatában is. Az eddig elhangzott előadások ezzel kapcsolatban már több kérdést érintettek. Én most - a teljesség igénye nélkül - néhány olyan pontot emelek ki, ahol a nyelvművelő szakirodalom- ban mégsem nyilvánvaló ez a kölcsönhatás. Az első kérdés ezek közül magával a kétnyelvűség fogalmával és lehetséges értel- mezéseivel függ össze. A nyelvi kisebbségben élők jól tudják, hogy a kétnyelvűség mennyire képlékeny, nehezen meghatározható helyzetet jelent, s hogy még egyetlen be- szélőközösségen belül is (ahol a közösség egészére azonos vagy legalábbis hasonló tár- sadalmi, gazdasági, politikai és kulturális körülmények jellemzőek) számtalan változa- ta létezik. Ezzel szemben a NyKk. „külföldön élő magyarok nyelve" szócikkéből, valamint azok- ból az írásokból, amelyek a másik, a többségi nyelv káros hatásait vizsgálják (kölcsönsza- vak, tükörfordítások, vonzattévesztések stb.), gyakran nem derül ki, hogy valójában kikről s a bilingvizmus mely típusáról van szó. Tény, hogy a nemzetközi szakirodalomban sincs egységes meghatározása a jelenségnek. Ennek igazolására kiválasztottam néhány szűk, illetve tág meghatározást.