ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY • LIX. ÉVFOLYAM • 2018 • 2. SZÁM • 53–71 SZÉP VIKTOR* KORLÁTOZOTT TAGÁLLAMI MOZGÁSTÉR A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁBAN? – A (GAZDASÁGI) SZANKCIÓK ALKALMAZÁSÁNAK JOGI FELTÉTELEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A Közös Kül- és Biztonságpolitika (KKBP) kormányközi jellege gyakran azt a benyomást kelti, hogy a tagállamok egyoldalúan is felléphetnek saját érdekük érvényesítése érdeké- ben. Ugyanakkor ez a cikk azt állítja, hogy a gazdasági szankciók alkalmazására vonatkozó szerződéses rendelkezések jelentős mértékben csökkentik az egyoldalú tagállami fellépés lehetőségét. Bár a gazdasági szankciók kivetésének szinte mindig kül- és biztonságpoliti- kai céljai vannak, eme eszközök használata nem választható el a közös kereskedelempoli- tika alapelveitől. Egy kizárólagos uniós hatáskörrel való kapcsolat egyértelműen kijelöli a tagállami partikularizmus határait és meghatározza az uniós jogtól való eltérés mértékét. Nemzeti intézkedések elfogadása nem tiltott, de csak rendkívül szigorú feltételek teljesítése esetén alkalmazhatók. A cikk elsődleges célja, hogy bemutassa az uniós kereskedelempoli- tika korlátozó hatásait a tagállami szinten elfogadott gazdasági szankciók alkalmazásá- ban. A tanulmány ezenfelül rövid áttekintést nyújt más típusú szankciókról is – elsősorban az utazási tilalmakról – azzal a kiemelt céllal, hogy árnyalja a cikk fő tézisét az uniós jog korlátozó hatásairól más típusú korlátozó intézkedések esetében. A nemzetközi gazdasági szankciókat rendszerint pusztán kereskedelempolitikai esz- közöknek látják és kizárólag ennek megfelelően értékelik. Gyakran háttérbe kerül az a tény, hogy eme korlátozó intézkedéseknek tágabb politikai céljaik vannak. 1 Valójában az államok és nemzetközi szervezetek szinte minden esetben azzal a szándékkal vetnek ki gazdasági szankciókat, hogy kül- és biztonságpolitikai célokat valósítsanak meg. Eme eszközök természete és céljai közötti ellentmondás számos jogi bizonytalanságot hozott a felszínre az uniós külkapcsolatok alkotmányos szét- választása nyomán: az EK/EU kizárólagos hatásköre a Közös Kereskedelempolitika * Fiatal kutató, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4.; megbízott oktató, Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. E-mail: szep.viktor@tk.mta.hu 1 Marc Maresceau: „Unilateral Termination and Suspension of Bilateral Agreements Concluded by the EC” in Mielle Bulterman [et al.] (szerk.): Views of European Law from the Mountain: Liber Amicorum Piet Jan Slot (The Hague: Kluwer Law International 2009) 455–467; Clara Portela: European Union Sanctions and Foreign Policy: When and Why Do They Work? (London: Routledge 2011); Clara Portela: The EU’s Use of ‘Targeted’ Sanctions: Evaluating Efectiveness (CEPS Working Document 2014), www.ceps.eu/system/iles/WD391%20Portela%20EU%20 Targeted%20Sanctions.pdf.