SZ. NAGY GÁBOR A koalíciós korszak sajtójogi szabályozása 1945–1949 között* Az 1945 után megindult demokratikus kísérlet részeként a korszak végére szinte teljesen lecserélődött az addigi politikai, 1 gazdasági, kulturális és tudományos elit is, 2 amely lehetőséget teremtett a társadalmi szerkezet átalakítására is. 3 Ezek a válto- zások nem hagyhatták érintetlenül a tájékoztatáspolitika elitjét sem. 4 A nyilvánosság feletti kontroll, a sajtóirányításban a dön- tési pozíciók megszerzése biztosította a lehetőséget először még a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) pártjai, majd az idő előrehaladtával egyre inkább a Magyar Kommunista Párt (MKP) részére, hogy a saját politikai elképzelései szerint irá- nyítsa, befolyásolja, tematizálja a közbeszédet. 5 A demokratikus * A tanulmány megírását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támo- gatta. 1 valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris Kiadó, Budapest, 2001. 122–126.; Feitl István: Az ideiglenesség időszaka. Magyarország 1944–1945-ben. Eszmélet, 2015/106. 18. 2 valuch Tibor: I. m. 139. 3 Uo. 98–108.; schWarcz András: Teljes elitváltás Magyarországon a máso- dik világháború után. Politikatudományi Szemle, 2009/1. 117–138. 4 Vass és Zalai kizárólag a munkásmozgalmi elitre fókuszál: vass Henrik– zalai K. László: A tájékoztatás intézményrendszere és munkásmozgalmi elitje, 1944–1948. Trifer Kiadó, Budapest, 1991. 63–87., míg Buzinkay az újságíró- társadalmon belüli mozgást vizsgálja: BuzinKay Géza: A magyar sajtó és új- ságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig. Wolters Kluwer, Budapest, 2016. 394–395. 5 vass Henrik–zalai K. László: A tájékoztatás intézményrendszere 1944– 1948. Múltunk, 1992/1. 72–75.; taKács Róbert: A sajtószabadság lehetőségei a koalíciós korszakban, 1944–1948. In: Paál vince (szerk.): A sajtószabadság tör-