4 Szociológiai Szemle, 2012/3 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(3): 4–21. A modern társadalom funkcionális részrendszereinek egymáshoz fűződő viszonya – a horizontális és vertikális kapcsolatok dinamikája 1 Bognár Bulcsu bognar . bulcsu@btk.ppke.hu ÖSSZEFOGLALÓ: A tanulmány a luhmanni társadalomelméletnek a modernitás leírásával kapcsolatos egyik alapkérdésével, a részrendszerek jellemzőivel foglalkozik, közelebbről pedig a részrendszerek egymáshoz fűződő kapcsolatáról igyekszik újabb belátásokhoz jutni. Ehhez Luhmann kései munkás- ságának sporadikus megjegyzéseiből indul ki, amelyek jelzik az alapvetően mellérendelő szerkezetű funkcionális részrendszerek közötti történeti és jelenbeli egyenlőtlenségeket. Ezeket a belátásokat újabb érvekkel kiegészítve a tanulmány azt az állítást fogalmazza meg, hogy a modernitás viszonyai között a részrendszerek horizontális kapcsolatai mellett kikerülhetetlenül kialakulnak hierarchikus (vertikális) szerveződések is. A részrendszerek dinamikáját azok az egyenlőtlen súlyú és gyakori- ságú külső irritációk is alakítják, amelyek ugyan nem feltétlenül írják felül az egyes részrendszerek autopoiésziszét, de formálják az egyes részrendszerek jelentőségét a társadalmi kommunikáció fo- lyamatában. A tanulmány másik egysége a szervezet rendszerszintjének elemzésével is rámutat arra, hogy a horizontális mellett a vertikális tagozódás a szocialitás egészére jellemző. A tanulmány ilyen módon arra a megállapításra jut, hogy a luhmanni társadalomelmélet modernitásra vonatkozó leírása korrekcióra szorul. KULCSSZAVAK: rendszerelmélet, társadalomelmélet, kommunikációelmélet, társadalmi dinamika, autopoiészisz, szervezet, szervezeti és társadalmi kommunikáció A társadalmi differenciálódás és a részrendszerek kapcsolata A modern társadalom szociológiai leírásának egyik kulcskérdése a társadalmi dif- ferenciálódás eredményeképpen elkülönülő részrendszerek, mezők egymáshoz fűződő viszonyának értelmezése. A társadalomtudományos megközelítés hagyo- mányában (Durkheimtől, Simmeltől kezdve Parsonson, Bourdieu-n át a jelenko- rig) mindig hangsúlyos kérdés 2 körbejárására Niklas Luhmann rendszerelméleti keretben ragadja meg a jelenséget. Luhmann nagy ívű elemzésének középpont- jában a modern társadalom részrendszerekre bomló szerkezete áll. A tanulmány 1 A tanulmány elkészítése az Európai Unió támogatásával, a TÁMOP 4.2.1. B-11/2/KMR-2011-0002 sz. (A tudományos kutatások kibontakoztatása a PPKE-n c.) projekt keretében valósult meg. 2 A társadalmi differenciálódásnak a szociológiai hagyományban való tárgyalására lásd Uwe Schimank kiváló elemzését (Schimank 2007). FÓKUSZ: RENDSZEREK ÉS ÉLETVILÁGOK HE12_0640-01_beliv_v2.indd 4 HE12_0640-01_beliv_v2.indd 4 2013.01.10. 9:09:22 2013.01.10. 9:09:22