1 Lengyel György - Róbert Péter: A középosztály Közép- és Kelet-Európában: elméleti és történelmi megfontolások 1 A középosztály fogalma és relevanciája Egy elterjedt metateoretikus álláspont szerint a széles középosztály a demokrácia társadalmi feltétele. „A könnygáz veszít a középosztállyal szemben”, mondja az Economist-ot idézve Huntington, utalva arra, hogy a korábban az autoritariánus rezsimek fennmaradását támogató vállalkozói osztály hogyan vált a huszadik század végi demokratizációs hullám legfontosabb támogatójává (Huntington, 1991. Etziony-Halevy, 1997). Egy kelet-európai konferenciakötet pedig - miként címe jelzi -, egyenesen úgy tekint a középosztályra, mint a fenntartható társadalom előfeltételére (Tilkidjiev, 1998). E megállapítások plauzibilisnek tűnnek, hiszen ami középen van, ahhoz rendre azt asszociáljuk, hogy mentes a politikai és társadalmi szélsőségektől, mégsem vagyunk biztosak abban, hogy minden megszorítás nélkül alkalmazhatók. Megkérdezhetjük egyebek közt, hogy a társadalmi elégedetlenségnek hangot adó, a forradalmakban és az autoritariánus rezsimek kialakulásában egyaránt kulcsszerepet játszó értelmiségiek, strukturális pozíciójukat tekintve nem a középosztályhoz tartoztak-e? A középosztály lényegében leíró gyűjtőfogalom. A klasszikus osztályelméletek nem reflektáltak érdemben a középosztály problematikájára. A marxi koncepció, különösen annak legelterjedtebb, ideológiai változata két nagy osztály konfliktusára, s azon belül a munkásosztály érdekeire teszi a hangsúlyt. A weberi elmélet ezzel szemben az osztályhelyzetet nemcsak a tulajdonból vezeti le, hanem - szintén jelentős szerepet tulajdonítva a gazdaságnak - a piaci viszonyokat hangsúlyozza, ahol eladók és vevők állnak egymással szemben. A piacképesség kritériumai alapján lehetséges a pozitív privilégiumokkal rendelkező felsőosztályok, valamint a privilégiumokkal nem rendelkező alsó osztályok elkülönítése. De ez az elmélet inkább alkalmas ezen felső osztályok, mint az alsó osztályok megjelenítésére. S bár a pozitív privilégiumokkal rendelkező nyereség- és kereset szerinti osztályok körében szó esik a vállalkozókról, s a szabadfoglalkozásúakról, a negatív privilégiumokkal rendelkezők körében a hivatalnokokról és kispolgárságról is, a középosztály mint olyan e többdimenziós piaci struktúrába nem fér bele. Ugyanakkor a bürokrácia tipológia alkalmas keret a hivatalnoki rekrutáció és a belső 1 Megjelent: Spéder Zsolt-Tóth Pál Péter (szerk.) 2000. Emberi viszonyok. Cseh-Szombathy László tiszteletére. Budapest: Andorka Rudolf Társadalomtudományi Társaság-Századvég Kiadó