1999 2 (1): 5287. Tabula 52 2 J elen esettanulmányban az ófalui atomhulladék-tároló kapcsán kialakult társadalmi (tu- dományos, környezeti) konfliktusok természetrajzát, kulturális logikáját szeretnénk bemutatni, értelmezni. Mivel az események a szélesebb nyilvánosság elõtt is ismerete- sek, ezért e helyütt elegendõ röviden összefoglalni a fontosabb állomásokat. A történet az 1970-es évek közepén kezdõdött. Az egyik szereplõ, a Paksi Atomerõmû Vállalat (a továbbiakban: PAV) számára ekkor vált egyre sürgetõbbé, hogy folyamatosan növekvõ mennyiségû kis és közepes aktivitású nukleáris hulladékának felszín közeli tározót épít- sen. Az elõzetes geológiai felmérések alapján különbözõ helyszínek jöttek szóba, majd az államigazgatási döntések következtében 1983 végére az alternatívák fokozatosan szû- kültek le egyetlen helyszínre, a Baranya megyei FekedVéméndÓfalu háromszög által határolt térségre. Az engedélyeztetési, egyeztetési bürokratikus eljárások, elõkészüle- tek további négy évet vettek igénybe, míg 1987-ben megkezdõdhettek az építkezést elõ- készítõ próbafúrások. SZIJÁRTÓ ZSOLT Egy konfliktus etnográfiája: laikusok és szakértõk vitája az ófalui atomtemetõ kapcsán Jelen esettanulmány az ófalui atomhulladék-tároló kapcsán kialakult társadalmi (tudományos, környezeti) konfliktus szintjei közül a szakértõk és a laikusok közötti vitákat mutatja be, próbálja értelmezni. A szereplõkkel készített interjúk, írásos visszaemlékezések, dokumentumok alapján a dolgozat részletesen ismerte- ti a konfliktus e szakaszának kiemelt eseményeit. Bemutatja, hogyan tettek kísér- letet a részt vevõ felek arra, hogy  eltérõ indíttatásokból és eszközökkel  a saját maguk elképzelése alapján definiálják, konstruálják meg a konfliktusvalóságot, milyen dimenziókat tartottak e tevékenység során fontosnak, hogyan jártak el, s e kísérletek milyen eredményt hoztak, miért vált ennek következtében nagyon ne- hézzé, szinte lehetetlenné a kommunikáció az eltérõ nézeteket képviselõ csopor- tok között. A tanulmány szeretné azt is bemutatni, hogy milyen kulturális koncep- ciók ütköztek össze ebben a szakaszban: a részt vevõ felek miképpen értelmezték saját tevékenységüket, milyen jelentéseket kapcsoltak hozzá, azaz miképpen jel- lemezhetõ a konfliktus kulturális logikája. Az empirikus felmérések, interjúk so- rán arra helyezem a hangsúlyt, hogy minél többet megtudjunk a konfliktus szerep- lõinek magatartását meghatározó világképekrõl, habitusokról, illetõleg ezek társa- dalmi, kulturális, politikai gyökereirõl. Megpróbáltam tetten érni a kulturális tudás eltérõ rendszereit, amelyek meghatározták a konfliktus különbözõ percepcióját, konceptualizációját, a megoldási lehetõségek körét, illetõleg kijelölték a tömegkom- munikációs reprezentáció kereteit.