1 A munkaerőpiac elvárása: idegennyelvtudás Hogyan fejleszthetik hallhatóik idegennyelvtudását a felsőoktatási intézmények: Szabó Csilla Marianna – Mátó Flóra 1. Bevezetés A statisztikák szerint a magyar lakosság idegen nyelvi kompetenciái meglehetősen alacsony szintűek. Az európai országok között az utolsó helyek egyikét foglaljuk el: az Eurostat adatai szerint a magyar emberek 35%-a beszél valamilyen idegen nyelvet. Napjainkban az idegennyelv-tudás az egyik legfontosabb munkaerő-piaci kompetencia: a diplomával rendelkező munkavállalóktól elvárják a munkáltatók, hogy legalább egy idegen nyelvet középfokú szinten beszéljenek. A mai fiatal felnőttek generációja már az általános iskola alsó tagozatában elkezdett egy nyugati nyelvet – többnyire az angolt – tanulni. Így tanulmányaik befejezésével többségük legalább alap- vagy középfokon beszéli az adott nyelvet. Ezzel szemben az idősebb generáció – különösen a 40 évnél idősebbek – akkor járt iskolába, amikor az orosz volt a kötelező nyelv. A 40-en túli generáció többsége csak fiatal felnőttkorában kezdett el nyugati nyelvet tanulni – leginkább akkor, ha a munkájához szüksége volt rá. Magyarországon a felsőfokú végzettség megszerzésének kötelező feltétele, hogy a hallgató rendelkezzen legalább egy idegen nyelvből középfokú szintű komplex nyelvvizsga- bizonyítvánnyal. A bizonyítvány megléte azonban nem minden esetben jelent ugyani lyen szintű aktív és használható nyelvtudást. Míg a diploma megszerzéséhez a nyelvvizsga- bizonyítványt kell bemutatni, addig a munkaerőpiacon a munkáltató a valós nyelvtudás szintjét méri – már az állásinterjú során. Ezen felül napjainkban a cégek egyre inkább olyan szakembereket keresnek, akiknek nyelvtudása nemcsak hogy eléri, sőt meghaladja a középfokú általános idegennyelv-tudást, hanem tudásuk az adott területhez tartozó szakmai szókincsre is kiterjed. Magyarország felsőoktatási intézményeiben általános probléma, hogy a hallgatók a képzésük végére nem rendelkeznek olyan szintű nyelvtudással, hogy nyelvvizsgát tudjanak tenni. Ezért az intézmények sok esetben csak záróvizsga-igazolást tudnak kiadni a teljes értékű oklevél helyett. Ezt a problémát az intézmények már felismerték és sokan közülük igyekeznek saját hatáskörükben olyan lehetőségeket kínálni hallgatóiknak, amelyek hozzá segítik a fiatalokat a nyelvvizsga megszerzéséhez. Ennek egyik remek példája a Dunaújvárosi Főiskolán kb. másfél éve zajló TÁMOP 4.1.2.D projekt, amely a hallgatók idegennyelv- tudásának fejlesztését tűzte ki célul. A tanulmány több kisebb kutatás eredményeit foglalja össze, valamint bemutatja a Dunaújvárosi Főiskolán zajló nyelvi projekt felépítését és működését. Egyrészt álláshirdetések elemzésén keresztül megvizsgáltuk a munkaerőpiac nyelvi igényeit, másrészt egy kérdőívvel felmértük a 18 évnél idősebb, felsőoktatási tanulmányokat folytató vagy diplomával rendelkező populáció idegennyelv-tudását. Mindezeket az eredményeket összevetjük a Dunaújvárosi Főiskolán zajló korábbi két kutatás eredményeivel, melyek egyrészt azt vizsgálták, hogy milyennek ítélik meg az itt tanuló fiatalok saját nyelvtudásukat, másrészt azt, hogy mely okok miatt nem tudják megszerezni a hallgatók a nyelvvizsgát, valamint azt, hogy milyen tényezők segítenék ebben a fiatalokat. 2. A magyarok idegen nyelvi kompetenciái