17 hAbAKuK KönyvénEK prEmAsszorEtiKus szövEgE nyomábAn Egyező olvasatok a Hab. Septuaginta és a Hab. Pešer verzióiban Balogh Csaba Több jel is arra mutat, hogy a mindössze három fejezet- ből álló rövid Habakuk könyve a szó szoros értelmében véve irodalmi kompozíció, azaz sok más „klasszikus” próféciától eltérően nem szóban hangzott el, hanem az íróasztalnál szü- letett. A könyv egésze jól átgondolt szerkezettel rendelkezik, amelyet nem lehet csupán egy végső szerkesztő munkájának tulajdonítani. Bár terjedelmi korlátok miatt itt a keletkezéstör- téneti kérdések kutatástörténeti áttekintését mellőznöm kell, valószínűnek tartom, hogy Habakuk könyve nem eredetileg önálló, majd később összeszerkesztett szövegek antológiája, hanem olyan kompozíció, amelyet eredetileg is a ma ismert formára terveztek. Ez az irodalmi kreáció nemcsak logikus szerkezetében, hanem nyelvezetében is nagyfokú tervezettségről árulkodik. Habakuk messzemenően él a költőiség kínálta nyelvi lehető- ségekkel. 1 A prófécia számtalan olyan egzotikus kifejezést tar- talmaz, amely egyáltalán nem vagy csak elvétve jelenik meg máshol az Ószövetségben. Egyfajta belső nyelvi harmóniá- 1 Téves lenne azt feltételezni, hogy a már-már érthetetlenségig fokozott sejtelmes nyelvezet a szabad verselés egy korai példája lenne. Valószínűnek tartom, hogy ez a jellegzetesség a szöveg sajátos prófécia műfajával áll szoros összefüggésben. A prófécia ugyanis bizonyos értelmezés és gyakorlat szerint alapvetően, genetikai- lag egy talányos, sejtelmes nyelvezetű szöveget jelent (vö. Num 12,8).