SÍNEK VILÁGA • 2019/5 A paládicspusztai ütközés A XX. század második felében is történ- tek sajnálatos módon – súlyos – vasúti szerencsétlenségek. Ezek között – a szak- irodalom csoportosítása szerint – találunk ütközéses, kisiklásos és egyéb kategóriába (megfutamodás stb.) tartozó eseteket is. A tömegszerencsétlenséget okozó, vo- natütközéses balesetek közül az 1963- as, a Budapest–Szolnok vonalat érintő paládicspusztai az egyik legsúlyosabb. 1963. december 24-én, 8 óra 59 perc- kor Szolnok és Abony állomás között, a 970–971-es szelvényben a paládicspusztai (Abony külterületi városrésze) feltételes megálló közelében súlyos vasúti baleset történt. A Budapest-Nyugati pályaud- varról 6 óra 25 perckor induló, Szentesre közlekedő 7712/b számú személyvonat – közel 700 utassal – belerohant az előtte álló 2756/d jelű, 887 t terhelésű tehervo- natba (1. kép). Már az első hírek sok halálos áldozatról és sebesültről számoltak be. A szolnoki, kecskeméti és ceglédi mentők, valamint a műszaki mentést végző magyar és szov- jet katonai alakulatok – tankkal és da- ruval – azonnal kivonultak a helyszínre [1]. A mentési munkálatokat nehezítette, hogy a MÁV-nak csak elavult segélysze- relvényei voltak. Például a helyszínre ve- zényelt daru többször is üzemképtelenné vált [2]. A sebesülteket a szolnoki kórház- ba szállították. Az első vizsgálatok alapján komoly sze- mélyi mulasztás történhetett. A mozdony- vezető – és fgyelőfűtője – a rendkívül ked- vezőtlen időjárási körülmények közepette (sűrű köd, –19 fokos fagy, 70–80 cm-es hótakaró [3]) fgyelmen kívül hagyta a jel- zők állását. Először az előjelzőn lévő sárga fény, majd a 168. számú vörös, „Megállj!” állást mutató jelző mellett haladtak el, ezt követően belerohantak a tehervonatba, és azt 30 m-rel előretolták. Az ütközés követ- keztében a személyvonat 328 004 pálya- számú gőzmozdonya kisiklott és féloldalra dőlt, az utána következő három favázas kocsi, köztük a gyermekkocsi, egymásra torlódva teljesen összetört. A harmadik és negyedik vagon az első két kocsi szekré- nyét szinte leborotválta. Emiatt itt volt a legtöbb halálos áldozat. Kisiklott a teher- vonat tíz kocsija is, közülük több javítha- tatlanná vált [2]. A mozdony személyzete 36 órás pihe- nő után lépett szolgálatba Cegléden 8 óra 10 perckor, ugyanakkor tíz perc késéssel indultak el. Hamar nyilvánvaló vált, hogy a Budapest–Cegléd–Szolnok kétvágányú fővonalon háromforgalmú, Integra- rendszerű önműködő térközjelzők [3] ki- fogástalanul funkcionáltak. Az esetet kö- vetően Szeghalmi József mozdonyvezetőt és Kocsis Ferenc fgyelőfűtőt a rendőrség őrizetbe vette, és kezdeményezte letartóz- tatásukat. A minden részletet feltáró vizs- gálat csak ezután vehette kezdetét [4]. A pályafelszabadítási munkálatok de- cember 25-én, 7 óra 15 perckor fejeződ- tek be, ismét zavartalanul folyhatott a 35 Emlékek a múltból A XX. század legnagyobb magyar vasúti katasztrófái cikk- sorozat első két része a herceghalmi és torbágyi baleseteket tárgyalta. Ennek folytatásaként e tanulmány a XX. század második felének hírhedt vonat-összeütközéses vasúti sze- rencsétlenségei közül egyet mutat be. A paládicspusztai bal- eset sajnálatosan sok emberéletet követelt, és megrendítette az egész országot. Az emberi mulasztások miatt bekövetke- zett eset változtatásokat és új szabályozásokat követelt meg a vasúti közlekedésben a további tömegszerencsétlenségek elkerülése érdekében. Mára a közlekedési ágazatok közül a vasút vált a legbiztonságosabbá. A tragikus eseményt, az első két részhez hasonlóan, tényszerűen, primer források és eddig megírt szakirodalmak alapján dolgoztam fel. Dr. Horváth Csaba Sándor * történész, adjunktus Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar * horvath.csaba@sze.hu ( (20) 851-1885 A XX. század legnagyobb magyar vasúti katasztrófái (3. rész) Paládicspuszta *A szerző életrajza megtalálható a Sínek Világa 2019/3. számában, valamint a sinekvilaga.hu Mérnökportrék oldalon. 1. kép. A balesetről készült fény- kép (Forrás: https://www. szoljon.hu)