BOGNÁR BULCSU MŰHELY Tanyapolitika és társadalomelmélet Erdei Ferenc 1940-es évek eleji munkásságában Az 1940-es évek eleje élesebb cezúrát jelent Erdei írásaiban. Ez a pár év pályáján nem csupán tanyakoncepciójának, hanem egész korábbi szociográfus munkássága és egyúttal társadalomfelfogása újragondolásának az időszakát jelenti. Ebben különösen fontos szerepe volt a korszakban és sajnálatos módon azóta sem kellőképpen méltá- nyolt Hajnal István írásai megismerésének.1 Hajnal társadalomelméletének beemelé- se, az ok- és szokásszerűség tipológiájának történeti alkalmazása megtermékenyítően hat Erdeire, amelyet a Hajnalról szóló elemzés2, illetve az 1941/42-es esztendők két kötete, A magyar paraszttársadalom3, a Magyar tanyák4 is bizonyít. E két írás témájá- nak különbözősége ellenére magán viseli Hajnal hatását5, és legfőképpen a hajnali társadalomszemlélet eredményeképpen ez a két munka jelentősen meghaladja az ezt megelőző időszak szociográfiáinak a színvonalát. Az elemzésem középpontjában álló Magyar tanyák fontosságát ezentúl az is adja, hogy Erdei ahhoz a kérdéshez megy vis- sza, amely munkássága alapkérdésének tekinthető, és amely az első írásoktól6 kezdve kardinális szerepet játszik társadalomképében. A pályakezdéstől egészen a kéziratos írásig7 a külterületi tanyás mezőgazdasági termelésben látja az egész magyar polgári átalakulás letéteményesének tekintett alföldi mezőváros társadalomfejlődésének az alapját. Ez az oka, hogy a tanyák paraszti társadalomfejlődésben betöltött szerepét vizsgáló munka, amely most már a hajnali társadalomszemlélet szemüvegén keresztül láttatja a tanyasi termelés jelentőségét, a legfontosabb Erdei írások közé sorolható. A tanyakérdéshez való visszatérés tehát egy új összegzés lehetőségét adja. Másrészt azonban a tanyakérdés tematizálása Erdei számára mindig „veszélyeket” rejt magá- ban, hiszen az egész parasztság társadalmi és politikai emancipációját az 1930-as évek híres szociográfiáiban8 meglehetősen nagy elfogultsággal mindössze egy, többségében az írás születésekor erősen visszaszoruló tanyatípushoz kapcsolta.9 Ez magyarázza, hogy noha az Erdei által leginkább ismert területről van szó, épp a politikai szándék által meghatározott értékhangsúly miatt a tanyáról és az alföldi mezővárosról szóló értékelései tartalmazták az emancipatórikus programjának ideológiai alátámasztása miatt a legtöbb következetlenséget.10 A legelső írásoktól meglévő tematikus és ideo- lógiai kontinuitás ellenére azonban a Magyar tanyákban sok tekintetben új szintézist tudott létrehozni, hiszen Erdei a kötet elméleti fejtegetéseiben többnyire sikeresen ke- rüli ki azokat a csapdákat, amelyeknek a Hajnal-hatást megelőző monográfiákban ál- dozatul esett. A kötetben a szakszerűségre törekvés - a korábbi művekkel szemben - nem csupán puszta szándék marad, hanem többé-kevésbé sikerrel alkalmazott eljárás. A társadalomtudományos igényesség mellett a történelmi tabló hitelessége is kieme- lést kíván. Az Erdeinél mindig ingatag lábakon álló történetiség ebben a műben ko- moly segítséget kap Hajnal társadalom-felfogásától. Ez teszi hitelessé Erdei történeti fejtegetéseit, amelyet korábban meglehetősen egysíkú társadalomszemlélet jellemzett. A hajnali történetiség eredményeképpen differenciáltabb, az eltérő társadalomtörté- neti előzményeket inkább figyelembe vevő társadalomrajz jellemzi ezt a művet. A Magyar tanyák előrelépése a korábbi művekhez képest már a tanya meghatáro- zásában is kiviláglik. Erdei, szakítva az egyes tudományágak (településföldrajz, sta-