1 A PERTÁRGYÉRTÉK JELENTŐSÉGE A POLGÁRI ELJÁRÁSJOGBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISÉRTÉKŰ PEREKRE ÍRTA: Muzsalyi Róbert, IV. évfolyam KONZULENS: Dr. Udvary Sándor, egyetemi docens Bevezetés A jogrendszer szinte valamennyi ága jelentőséget tulajdonít az értékhatárnak. A legkézenfekvőbb példákat említve: a büntetőjog, a közigazgatási jog, és például a pénzügyi jog is. Alapvetően a büntető ügyekben a vagyon elleni bűncselekmények esetében a káros következmény lehet pénzben kifejezhető kár vagy hátrány; a bűncselekmény megítélése az elkövetési értéktől is függ, illetve a büntetéskiszabás mértékét is lényegében ez határozza meg. 1 Ugyanígy a polgári ügyek körében sem közömbös, hogy a felperes milyen összegű követelést érvényesít: egy 40 ezer forintos számlatartozást, bérleti díjhátralékot, közüzemű díjhátralékot, vagy egy 20 millió forintos vállalkozói díjat, vagy adott esetben, gondoljunk a Postabank könyvvizsgáló cége elleni perre, ahol egy 170 milliárdos pertárgyértékű ügyről volt szó 2 . Magától értetődő, hogy nem célszerű és nem is szabad ugyanazt az igazságszolgáltatási gépezetet, mechanizmust beindítani a különböző pertárgyértékű ügyek esetében. A magyar polgári eljárásjogi szabályozás alapvetően az ügy súlyának megítélése, illetve a bírósági hatáskör vagy az igénybe vehető eljárástípus meghatározásakor két értékhatárnak tulajdonít jelentőséget. Természetesen több értékhatár is van a polgári eljárásjogi szabályozásban, azonban alapvetően két értékhatárnak van relevanciája: az egyik a 30 millió forintos értékhatár – ez a „nagy ügyek” alsó értékhatára, ezek a perek a törvényszék hatáskörébe tartoznak. A másik értékhatár az 1 millió forint, ez ugyanis a kis perértékű, bagatell ügyeknek a felső értékhatára. Azok a fizetési meghagyásos igényérvényesítést követő pénzbeli követelések, amelyeknek az összege az 1 millió forintot nem haladja meg, kis perértékű ügyeknek minősülnek. Tehát, hogyha a felperesnek a követelése az egymillió forintot nem haladja meg, kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a követelés és ha az eljárás perré fordul, akkor lesz belőle kisértékű per. Egy 2007-es statisztika szerint az összes polgári peres ügy 32,1 %-a, tehát az ügyeknek csaknem egyharmada, egymillió forint pertárgyérték alatti volt a jogintézménye bevezetését megelőzően. 3 A 2009. évi XXX. törvény iktatta be a Pp. XXVI. fejezetébe a kis perértékű ügyekre vonatkozó speciális szabályozást, ami célul tűzte ki perek egyszerűsített, gyors és költségkímélő elintézését. 4 1 56/2007. BK vélemény (BK 154.) A büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről 2 LB-H-GJ-2008-2 határozat 3 2008. évi XXX. törvény részletes indokolása szerint a 2007. évben az 1 millió forintot meg nem haladó értékű ügyek száma 159 791 volt (a törvényszéki ügyeket is beleértve) 4 A törvény 2009. január 1-jén lépett hatályba.