231 Az egyetemi és a középiskolai irodalomoktatás gyakorlatában mind a mai napig alapve- tő szerepet tölt be az irodalmi szövegek interpretációja, amely ideális esetben az irodal- mi művek poétikai feltérképezését, valamint a befogadás távlataiban felvetődő kérdések körbejárását jelenti: sok kontextust/nézőpontot mozgató, nyitott dialógust feltételez te- hát, a kész jelentések rögzítése vagy száraz tényanyag közvetítése helyett. Ezért az ok- tatási szituációban zajló szövegértelmezés egyik legfontosabb tanári feladata a diákok/ hallgatók műértelmező készségének a fejlesztése, ám ennek gyakorlati megvalósítása közel sem egyszerű. Egyszerre igaz ugyanis, hogy a szöveginterpretáció bizonyos fogá- sait lehet „tanítani”, ahogyan az is, hogy sok mindent nem, hiszen „nincs olyan egyszer és mindenkorra érvényes szabálykészlet, amellyel minden szöveg minden időben fel- nyitható lenne”. 1 A tanulmányom ebben a kontextusban viszonylag szerény feladatra vállalkozik: a bő egy évtizede tartott proszemináriumi kurzusom szövegelemző foglal- kozásának tapasztalatára támaszkodva azt vizsgálom, hogy egyfelől milyen nehézsé- gekkel szembesül egy kezdő szakmai értelmező az irodalmi szöveg megszólaltatásakor, másfelől pedig milyen bevésődött interpretációs sémákkal igyekszik áthidalni ezeket az akadályokat, melyek viszont gyakran inkább berekesztik, mintsem megnyitják a szö- vegről kialakuló dialógust. A két vizsgált szempont szorosan kapcsolódik a műértelme- zés két általánosabb dilemmájához – az első részben ezeket tárgyalom. A műértelmezés néhány dilemmája 1. Szabadság és „határkijelölés” az értelmezésben A szöveginterpretáció – és a szövegről zajló csoportos dialógus – folyamatának ket- tős dinamikája van, s ez a két tendencia gyakorta feszültségbe kerül egymással. Az egyik oldalon az olvasói szabadság tűnik fel minden értelmezés alaphelyzeteként, míg a másik oldalon belép az értelmezői szabadságot valamelyest korlátozó reflexióra késztetettség. 2 Alapvető kérdés ugyanis, hogy az értelmezés előrehaladásában tényleg * A dolgozat megírását a Debreceni Egyetem EFOP-3.4.3-16-2016-00021 pályázata tette lehetővé. 1 Manfred Frank, Mi az irodalmi szöveg, és mit jelent annak megértése? ford. Weiss János = M. F., A stílus filozófiája, Bp., Osiris, 2001, 112. 2 Stanley Fish a szöveginterpretációk négy dilemmájáról beszél, ebből a negyedikre fogok kitérni a bevezető fejezetben: „A szöveg státusa, az értelmezői tekintély forrása, a szubjektivitás és objektivitás közötti kapcso- lat, az értelmezés korlátai – ezek azok az alapvető kérdések, melyek újra és újra előkerülnek, […].” Stanley Fish, Bizonyítás vagy meggyőzés: a kritikai tevékenység két modellje, ford. Beck András = Az irodalom Bényei Péter Az irodalmi szövegértelmezés határos határtalanságáról *